Bogarak hete

A korábbi hetek tapasztalata egyre inkább arra sarkall, hogy bízzak Samuban, határozza meg ő a heti témáinkat. Mivel még nem beszél, és nem lehet vele felnőttesen egy kávé mellett megvitatni, hogy akkor melyik héten mivel foglalkozzunk, nem marad más lehetőség, mint nyitott szemmel-szívvel figyelni, hogy mi az, ami igazán lelkesíti. Hihetetlenül könnyű feladat. Olyan mélyről jövő az érdeklődés és a kíváncsiság és olyan őszinte a kommunikáció ebben a korban, hogy nem lehet eltéveszteni mi az, ami éppen foglalkoztatja. Samut jelenleg a bogarak izgatják. A poloska, majd a katica invázió, ha másnak nem is, neki hatalmas örömöt okozott. Hosszú percekig figyelte őket, nézte, hogy merre mennek, és még a szobában is, a terasz ajtó előtt állva, hangos sikítozás közepette mutogatta, hol fedezett fel éppen valakit.

Na, de nézzük, mit csináltunk a héten, amikor már se poloska, se katica nem maradt kint a nagy hidegben. Nem tudok állást foglalni a polc és a tálca között, azaz, hogy rendezzem be az egész polcot egy adott téma szerint, vagy pedig hagyjam a polcot és csak egy-egy tárgyhoz kapcsolódó játékot hozzak be. Ebben a dilemmában egy felemás megoldás mellett döntöttem, volt ami kikerült a polcra és volt, amivel csak hébe-hóba játszottunk.

Van egy csodás mesekönyv, nem meglepően a kedvenc meseíróm Eric Carle alkotása :), A dsc_0002-1-masolattelhetetlen hernyócska. A mesekönyv egy hernyócskáról szól, aki mindent megeszik, amit talál, és végül egy gyönyörű pillangó lesz belőle. A könyv lapjai lyukasak, jelezve, hogy a hernyó éppen mit rágott át: epret, levelet, csokitortát. Ez nagyon jól jött nekünk, egy zöld pipatisztítót kineveztünk hernyónak és átdugdostuk a lapokon. Samu nagyon élvezte, szemmel láthatóan ügyesedik a keze. A mesét már ismerte, de ez nem rontott semmit a mókán. Ráadásul ez olyan játék, ami bármelyik táskába belefér, így akárhová magunkkal vihetjük!

hernyoEgy másik játékot is készítettem a könyv nyomán, egy nagyon egyszerű kis hernyót fabrikáltam harisnyából és kartonból. Hatalmas lyukat vágtam a szájának, hogy beleférjenek a zöldségek és gyümölcsök. Így aztán el tudtuk játszani, ahogy a hernyó mindent befal. Egymás után tűntek el a finom falatok a nagyra nyitott szájban, banán, uborka, alma, mind-mind belefért. (jó alkalom “gyakorolni” a zöldség-gyümölcs felismerést is vagy akár újakat megtanulni) Samunak legjobban mégis a hernyó szeme tetszett, viccesnek találta, ahogy a szemgolyó ide-oda mozog.

Bár a könyvtől teljesen függetlenül találkoztunk az almás-kukacos fűzős játékkal, mégis dsc_0005-1teljesen passzolt hozzá. Ez az egyik talán legkönnyebb fűzős játékszer, egy viszonylag nagyobb (értsd jól megmarkolható) hernyót kell az előre kivájt lyukakon átdugdosni. Samunál szerelem volt első látásra, nagyon szeret vele elbíbelődni, teljesen magával ragadja a játék. Kisebbeknek segíthetünk azzal, hogy mi magunk fogjuk az almát, nekik pedig csak a kukacra és a lyukra kell összpontosítaniuk. Nemcsak szuper fejlesztőjáték, hanem nyugtató is – szerintem. Én is játszottam már vele párszor, és teljesen lecsendesít 🙂

A legjobb játék mégsem ez volt a héten! Ha hiszitek, ha nem pár műanyag rovar volt a befutó. Volt egy katica, egy lepke, egy méhecske és egy légy – ők voltak a legfoglalkoztatottabbak az elmúlt napokban. Egy “turka dobozt” készítettem, ami azt jelenti, hogy egy dobozba (ez esetben egy jégkrémes dobozba) beleöntöttem fél zacskó fehér babot, mellé tettem pár nagyobb darab színes üvegkavicsot (hobbiboltban vettem még régen) és persze végül a rovarokat. Az egészet jól összeráztam, hogy minden össze-vissza legyen benne. Mindezt persze úgy, hogy Samu ne lássa. Amikor először elővettük nagy volt az izgalom, mi mindent talál a babok között. A légy és a katica holtversenyben bogiklett első, Samu nagyon sokat játszott velük. Eljátszotta, ahogy a katica az ablakon mászik, ahogy a légy repül, ahogy a lepke rászáll a kezünkre… nagyon lekötötte őt. Készítettem a rovarokról sztárfotót is, és azzal is játszottunk, hogy kitettük az asztalra a képeket és a megfelelő rovart kellett a megfelelő képre helyezni. Samunak ehhez a fajta párosításhoz nem volt túl nagy kedve, vagy türelme inkább :), viszont a képeket nagyon szívesen nézegeti. Tálcát most is használtunk, hogy kordában tartsam a babokat, és egyre nagyobb elégedettségemre szolgál ez a módszer. Tálcán belül mindent hagyok, oda mindent ki lehet szórni, mindent ki lehet pakolni, teljesen szabad terület. mg00

Mikor megfogalmazódik bennem, hogy mi lesz a következő témánk, mindig újra átnézem a könyveinket ilyen szemmel. A legtöbbször találok még egy-két darabot, ami kapcsolható a héthez. Persze az illeszkedés az még csak egy dolog, a másik, hogy Samu is nyitott legyen rá. Ezen a héten telitalálatom volt a Tíz kicsi katicabogár című könyvvel. Samu az utóbbi hetekben kapott rá és most is rengetegszer elővettük. A történet még nem foglalkoztatja, ellenben a tíz 3D-s katica annál inkább. 🙂

Engem korábban hat lóval sem lehetett volna odavonszolni bogárnézőbe, de most Samuval együtt figyeltem őket, a lelkesedése átragadt rám is. Na, nem a bogarak iránt lettem érdeklédő, hanem az ő izgatottsága, kíváncsisága, a felfedezés és a megismerés öröme az, ami egyszerűen ámulatba ejtett. Elképetsztő, hogy egy bogár ennyit tud adni, hogy a világ megismerése milyen izgalmas!

nagy-kep

Reklámok

2 gondolat “Bogarak hete” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s