Én-idő

Samu apukája vagyok. Egyben a kilencéves nagy lány apukája is. A feleségem férje, társa mindenféle örömben és bánatban. És a barátja.

Az egyik pénzpiaci szereplő igazgatója. Egy szenior úszó. Egy egyetemi tanár,egy hobbi mese-író, egy hobbi főző ember.
Barátja keveseknek.
És egyben egy fiú és egy testvér. Egy férfi.
Mellesleg ennek az oldalnak, feleségem egyik megvalósulásának egyik legelkötelezettebb híve és támogatója, a blog moderátora.

Miért gondoltam ezzel kezdeni bemutatkozásom? És egyáltalán miért szólaltam meg? 🙂

Kezdjük az elsővel. Azért kezdtem így, mert szerettem volna felhívni a figyelmet milyen összetett az ember. Milyen sokszínű az élet. Milyen sok van benne, milyen sok mindenre kell vagy kellene odafigyelni, időt szakítani. Nehéz ez.
És ha az ember Szülő, akkor a világ legnagyszerűbb munkája mellett a legnagyobb feladatot is vállalta: elkísérni egy vagy több kis embert a világ felfedezésében, feltölteni szívvel, lélekkel, szeretettel, segíteni megtalálni azt az utat amit ő szeretne, ő választ (majd a következőben és következőben)- segíteni első lépéseiben ezeken, olyan hátteret adni, mely örök menedék.

Az Anyák pedig, nagy betűvel, a legnagyszerűbb emberek, hiszen mondjuk ki őszintén: az egyetlen életfogytig tartó foglalkozás , mely napi 24 órában jelent teljes garanciát, sokszor elismertség nélküli készültséget egy ilyen felfedező emberfia-emberlánya számára.
És ebben a kimenő nélküli szolgálatban kell megmaradni Feleségnek, Nőnek, szépnek, fittnek, okosnak, ügyesnek. Kedvesnek, Barátnak, Keresőnek.

Mikor felmerült , hogy én is írjak néha ide, adjak egy másik (apa-férfi-pragmatikus-stb) oldali szemléletet az itt leírtakhoz, számomra nem volt kérdés, hogy ez a legelső amit szeretnék elmondani: kifejezni csodálatomat mindenkinek aki nekivág ennek a fantasztikus kalandnak.
Amiért a legjobb dolog örökké kialvatlanul élni , amiért érdemes minden napba bele fáradni , amiben legszebb zene minden manó első hangzavar kalapálása, amiben igaz a mese, valódi a szó, a mosoly, a könny, igazi a szív: amiben az igaz(i) értékek – őszinteség, önzetlen odaadás, együttérzés, küzdés, stb. az egyetlen létező.

De térjünk vissza a nagyszerűségtől, mindennapi örömöktől, szülői és gyermeki tanulástól (ezekről úgyis is van/lesz annyi szó) az első gondolathoz: az ember sokféleségenek megőrzéséhez.
Hogyan tudunk maradni jó szülők, házaspár, magunk – mind együtt:

Ezért döntöttük el, az ÉN IDŐ bevezetését .
Ez azt jelenti, hogy mindennek és leginkább mindenkinek jár saját, dedikált idő.
Amikor együtt a család, amikor együtt töltünk időt. Együtt vagyunk a parkban, együtt játszunk, együtt eszünk, együtt mesélünk a napról;

Amikor Anya van csak Samuval. Amikor csak Petraval. Ekkor lehet kisajátítani Anyát. Elvárni, hogy csak vele gyurmázzon vagy háborítatlanul csimpaszkodjon.
Illetve Ekkor lehet barátnőnek lenni. Szépségről, fiúkról csevegni. Együtt rajzolni vagy titkos témákkal titkos utakra elmenni.

Amikor Apa van csak Samuval. Csak Petraval. Amikor lehet otthon rosszalkodni, két (kis)fiúnak lovasviadalt játszani, lakásban szabadon rohangálni, vagy kint, mint a nagyok motorozni.
Amikor “tündér időt” lehet tölteni. Pán Péternek arany hajú tündérrel mesevilágba bele repülni, ott valóság elől eltűnni.

Amikor Anya és Apa van csak együtt (gyerekeket másra bízzuk) és lehet megint szerelmes ismerkedőst játszani, megint fiatal lenni, barátként borozni. Egy hétvégét csak magunkkal tölteni. Még aludni is. 🙂

Amikor Anyának van ideje saját magára . Amikor elmegy csavarogni, barátnőzni, vásárolni, feltöltődni.

Amikor Apa törődhet magával. Elmehet úszni, futni, éjszakában barátokkal kimenőzni.

Az én időben az a legfontosabb, hogy mindig legyen. Mindenki számolhasson vele, mindenki számíthasson rá. Nincs semmilyen ok, amely miatt elmarad. Így már előre lehet a szívet díszbe öltöztetve várni mindegyik alkalmat .

Mindenkinek ajánlom. Mindenkinek szüksége van a családra , az együttre. Ahonnan nem lehet kilépni. A szeretet-biztonságra. Valamire ami mindig ott van.
Erőt, támaszt, hátteret ad. Ami a gyűrűben is körbe ölel, bárhol jársz.
De arra is mindenkinek szüksége van, hogy legyen, amikor ő a legfontosabb egy kis időre.

Mindenkinek ajánlom, hogy mindenre vigyázzon. Mert mindenre vigyázni kell, minden nap kell mindenkinek tenni a család otthonába egy téglát, egy pici minimetert a gyökérbe, mely tartja a család fáját.

img_4757

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s