Mondókázzunk a konyhában is!

Múlt héten Sólyom szárnyán, januárban pedig Gyöngy is írt már a mondókák, dalocskák fontosságáról. Nagyon örültem ennek, hiszen a kisfiammal mi is imádunk mondókázni, és a dalok is nagy népszerűségnek örvendenek nálunk. És bizony van az a szituáció a konyhában is, amikor jól jön, ha elő tudunk húzni egy-két jópofa versikét a tarsolyból. Például amikor odateszünk főni egy kis zöldséget, vagy bedobunk valami finomságot a sütőbe, és nem szívesen hagyjuk ott, nehogy kifusson vagy odaégjen. És mi másról verselnénk a konyhában, mint a sütésről-főzésről, evésről-ivásról. Ha jobban belegondolunk, rengeteg ilyen mondókát és dalt találunk. Ráadásul ez egy kiváló alkalom, hogy a csemeténk egy kicsit ismerkedjen a konyhában található eszközökkel, vagy fűszerekkel, ételekkel. Íme 10+1 ötlet:

1.
Szita, szita, sűrű szita,
ma szitálok, holnap sütök,
neked egy kis cipót sütök,
megzsírozom, megvajazom,
mégis, mégis neked adom,
hamm, hamm, hamm…

Ehhez elővehetjük a szitát, és a mondóka ritmusára szitálhatunk egy kis lisztet, vagy porcukrot egy tálba. A végén „megkóstoljuk” a tál tartalmát. Kevésbé bevállalós anyukák maradhatnak az eredeti verziónál, amikor a kezünkkel mutogatjuk a szitálást, vajazást.

2.
Ciróka, maróka,
mit főztél, Mátéka (behelyettesíthető a gyermek nevével)
Kását?
Hová tetted?
Pad alá?
Megették a kiscicák!

Mi ezt a játékkonyha mellett játszottuk. Az első sorra simogattam a babám arcocskáját, utána kevergettük az egyik kis edénykéjében a „kását”, és a végén úgy tettünk, mint aki megeszi.

3.
Töröm, töröm a mákot,
sütök neked kalácsot,
ica tolla motolla,
neked adom, Mátéka. (Szintén helyettesítsük gyermekünk nevével.)

Jó alkalom, hogy kipróbáljuk a mozsarat. Tartalom nélkül is jó móka, de nagyobb gyerekeknek önthetünk is bele egy kevés mákot. Ha nincs mozsarunk, játszhatjuk a klasszikus módon, az ökleinket használva a „máktörésre”.

4.
Szita, szita szolgáló,
van –e liszted eladó?
Van, van, de nem jó,
beleesett a pondró.

Itt megint használhatjuk a szitát, és akár belecsempészhetünk valami nagyobb dolgot, egy szem diót, levesgolyót, ilyesmit a tálba, amit a végén meg kell keresni. Vagy leülhetünk egy étkezőszékre, ölünkben a babával, és a mondóka ritmusára ringatjuk őt a térdünkön, majd az utolsó sornál „beejtjük” a lábaink közé.

5.
Borsót főztem,
jól megsóztam,
meg is paprikáztam,
ábele-bábele, fuss!

Ha tényleg kell a készülő ételbe só, vagy paprika, hagyhatjuk, hogy tényleg a gyerkőc dobjon bele egy csipetnyit. Persze nagyon vigyázva, nehogy megégesse magát. Sózhatja a kicsi a játékkonyhában is a készülő „ebédet”, ami lehet akár ténylegesen pár szem borsó. Vagy a klasszikus módon a tenyerében körözünk – kavargatjuk a borsót, amit finom kis csipkedéssel „sózhatunk, borsozhatunk”.

6.
Süt a pék, süt a pék kenyeret,
jó ízűt, és meleget,
gyúrjad, dagaszd, tedd a lapátra,
friss finomság vár a babára.

Remek alkalom a só-liszt gyurma bevetésére. Együtt formázzunk kiscipót, aztán tegyük be a játéksütőbe!

7.
Süssünk, süssünk valamit
azt is megmondom, hogy mit.
Lisztből legyen kerekes,
töltelékes, jó édes.
Sodorva, tekerve,
túróval bélelve,
csigabiga rétes,
kerekes és édes.

Szintén só-liszt gyurmázáshoz való mondóka. Sodorjunk egy hosszú „tésztát”, és tekerjük fel. Az utolsó sorra el is készülhet a finom „kakaós csiga”.

8.
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé

Ez a versike lehet a kísérője egy jó kis habverésnek. Elég egy keverőtál, és egy kézi habverő, és a mondóka ritmusára „felverjük a habot”.

9.
Süti-süti pogácsát,
anyának, apának,
meg a kicsi babának!
Hamm-hamm-hamm…

Maradhatunk, az eredeti verziónál, amikor a baba kezével tapsikolunk, és a végén „megesszük” a pogácsát, de ezt is bevethetjük só-liszt gyurmázás közben is.

10.
Dolgozni szaporán, felmossuk a konyhát,
Aki lusta igazán, meghúzzuk a kontyát.

Ez a vidám kis mondóka segít, hogy rendet is hagyjunk magunk után a konyhában. Amíg mi takarítunk, a babának is adhatunk egy tiszta szivacsot. A gyerekek szeretnek utánozni minket, és ezt érdemes kihasználni arra, hogy megtanítsuk őket, hogy magunk után mindig rendet hagyunk a konyhában is.

+1
Esik az eső,
kopog a jég,
dörög az ég,
villámlik,
puff, lecsap!

Ez azért került a „plusz egy” kategóriába, mert nem kifejezetten sütés-főzéssel kapcsolatos, viszont nagyszerűen játszható az etetőszék tálcáján. Én akkor szoktam bevetni, amikor Máténak még picit várnia kell az evésre, mert melegszik, vagy hűl az étel. Az első sorra az ujjainkkal dobolunk halkan, a második sorra hangosabban kopogunk, a harmadik sorra még hangosabban dörömbölünk az öklünkkel, a villámláshoz felemeljük a tenyerünket, az utolsó sorra pedig lecsapunk. Nálunk ez a mondóka minden egyes alkalommal osztatlan sikert arat…

Remélem találtatok kedvetekre valót, és ti is bevetitek a konyhában is a kedvenc mondókátokat! Jó szórakozást!

Kuktanyu

Advertisements

Egy gondolat “Mondókázzunk a konyhában is!” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s