montessori szoba kategória bejegyzései

Ajándék dömping

Sokat gondolkoztam, hogy miről is írhatnék így az ünnepek táján: adventi készülődés, karácsony négyesben, vagy a vendégsereg és családlátogatás két gyerekkel. Végül az ajándékok mellett döntöttem, mert ez okozott a legnagyobb fejtörést.

Mivel L. első szülinapja pont karácsony után esik, idén még több ajándékkal kellett számolnunk.

Már jó előre, még október végén, megírtuk minden rokonnak, hogy mit szeretnénk a gyerekeknek (1 ajándék/rokon), hogy értelmes ajándékot kapjanak, amivel aztán sokáig tudnak az év folyamán játszani és ne a sarokban, még rosszabb esetben a kukában végezzék.

De már így is annyi játékunk van – hangzott el a férjem szájából. És tényleg! Átnéztem a játékokat még november folyamán és 2 hasonló játékból az egyiket elpakoltam 2 kisebb és 1 nagyobb IKEÁ-s dobozba. Ebben segített a nagyobbik lányom is. (A procedúra így zajlott: ő felmutatott L.-nek 2 csörgőt, majd amelyikért nem nyúlt, az ment a dobozba. Így ment ez minden játékkal. Mindkét gyerek nagyon élvezte a játékválogatást). Az eredmény: 5 polcon maradtak (szellősen) játékok, plusz egy IKEÁS doboz plüss állat. (A plüssökkel nem nagyon játszanak, inkább én használom a kicsivel, amikor állatokat, vagy testrészeket azonosítunk be.)

A szelektálást azzal folytattuk, hogy E. (4,5) kiválasztott 5-6 játékot, amivel munnamedár nagyon rég nem játszott és nem is nagyon érdekli már. Ezeket felajánlottuk egy családnak, ahol a karácsonyfa alá nem tudtak ajándékot tenni a gyerekeknek.

De nem voltam elégedett. Vagy 10-12 új játékra számíthattunk a karácsony és a születésnap kapcsán, úgyhogy kezembe vettem az irányítást. Egy-két napig figyeltem, hogy mivel játszik a két gyerek (főleg azokra koncentráltam, amik nagy kedvencek, és amikkel együtt tudnak játszani). Majd december 23-án fogtam egy nagy zacskót és a polcokon kint maradt játékok felét elpakoltam. Egy polcon 3-4 játék maradt. (Sajnos előtte fotóm nincs, de itt a kép a jelenlegi helyzettel). Az ajándékdömping után feltöltöttük a polcokat az új játékokkal. Nem válogatom külön polcra a kicsi és a nagyobb gyerkőc játékait, mert a közös játékot szeretném propagálni. Amúgy is a nagylányom előszeretettel veszi birtokba a babjátékokat a hevesen lángoló testvérféltékenységből adódóan.

Úgy gondolom, hogy ha meguntak 4-5 játékot (kb. január végére), akkor újra előveszem a nagy zacsbookdisplaykót és az IKEÁ-s dobozokat. Kiválogatunk párat a régi játékokból, amik akkor az újdonság erejével fognak hatni. A karácsonyra és születésnapra kapott játékoktól pedig egy pár hónapra búcsút veszünk. Remélem, ezzel a rotációval fent tudom tartani az érdeklődést, nem úszik majd a nappalink a játékoktól és értelmesen tudjuk tölteni a játékidőt.

Bárcsak a könyvekkel is ilyen racionálisan tudnám megoldani a szelektálást. Ez még bizony várat magára, bár a könyvtartó polcok sokat segítettek az éppen kedvenc, vagy újonnan kapott könyvek rendezésében.

Non-native mommy

https://nonnativemommy.com/

Montessori gyerekszoba kialakításáról bővebben olvashattok itt, Samu szobájának átalakításáról pedig itt.

Reklámok

Gyerekszoba Montessori stílusban – gyakorlat II.

Nagy izgalommal és lelkesedéssel vágtam bele a gyerekszoba “Montessorisabbá” tételéhez. Rengeteg inspirációt gyűjtöttem, számtalan gyönyörű és nagyon hasznosnak tűnő holmit láttam, és nem is tagadom, fájdalmas volt két lábbal a földön maradni, amikor az átrendezést terveztem. De leginkább mégis a várakozás volt bennem nagy, hogy lássam mindaz, amiről olvastam, hogyan fog működni nálunk.

Mivel jó pár hét eltelt már azóta, hogy átrendeztük Samu szobáját, sőt, már az első játékos polc újra rendezésen is túl vagyunk, összegyűjtöttem, hogy milyen tapasztalatokkal lettem gazdagabb.

Az első és legfontosabb élményem, hogy “Jé, ez működik!” És tényleg! Semmi nem bukott meg, mindennek lett értelme és eredménye, Samu számára pedig minden elérhetőbb és átláthatóbb.

ágy

Egyenlőre itt nem változtattunk, a rácsok maradtak, a szabad mozgás még várat magára. De remélhetőleg már nem sokáig. 🙂

öltözködés

A ruhásszekrényt teljesen megérte átrendezni. Samu pontosan tudja, hol a pelenka és ki is veszi magának. Néha már a ruha iránt is érdeklődik, és volt már rá példa, hogy azt is őmaga kapta elő – de ez még közel sem vált szokássá nála.

A tükör egyre jobban hiányzik, de a helyét továbbra se találom. 😦

játék

A legnagyobb változás és a legtöbb elvárásom mindenképp ehhez a területhez kapcsolódik. Teljes siker és elégedettség! A polcos megoldás átlátható és mindennek meg van a helye. Samu többé-kevésbé tartja is a rendet, magától tudja mit hova kell tennie. A játékokat pedig sokkal többször használtuk, mint korábban. De unalomról, megunásról szó sincs. A dobozba zárt játékok sem hiányoztak eddig még senkinek.

Ami engem teljesen meglepett, hogy Samu egyre hosszabban eljátszik önállóan is. Elmatat, elbíbelődik egy-egy játékkal, sokszor a polc mellett álldogálva, néha meg letelepedve a földre. Nem tudom tudományosan mi a magyarázat, de azt gondolom, hogy amikor a dobozból vettük ki a játékokat, sokszor megakadt a szeme egy másik játékon, és rögtön azt is ki akarta próbálni. Így hogy minden egyszerűbb és kevesebb lett, a figyelmét is jobban tudja összpontosítani. Szerintem. 🙂

Négy hét után cseréltük le először a polcon lévő játékokat – közösen. Ha statisztikus szemmel (ami egyébként nem sajátom :)) közelítem meg, akkor azt mondhatom, hogy összesen 9 játék volt kint, ebből 4-et használtunk sokszor, 3-at ritkán, 2-t alig. Így aztán úgy gondoltam, hogy a legkedveltebb 4 játék marad továbbra is kéznél és csak a többi helyére hozunk be újakat. Elővettük a ruhás szekrényből a dobozt és együtt kiválasztottuk az új játékokat. Azokat tettük ki, amiket Samu szívesen vett elő, ami után először nyúlt. Hogy könnyebb legyen megjegyezni mi hol van, nem rendeztem újra az egész polcot. A régi játékokat nem pakoltam át, maradtak az eredeti helyükön, csak a lekerülők helyére kerültek újak. Valószinűleg ennek köszönhető, hogy nincs fennakadás a rendrakásban,  és nem keverednek a játékok össze-vissza.

A játék kihelyezésben ugyanakkor bevezettem még egy változást. Arra 02a315c58d880137049179a17718384etörekszem, hogy a játékok ne “kész”, “megoldott” állapotukban kerüljenek ki a polcra, hanem egy “kiinduló” helyzetet vegyenek fel. Ez azt jelenti, hogy a Montessori torony gyűrűit a rúd mellé, a formaberakós puzzle darabjait az alaptábla mellé egy kis kosárba teszem, a toronyépítő poharakat pedig nem egymásra, hanem egymás mellé rakjuk. Szerintem ez inspirálóbb megközelítés… őszintén, kinek lenne kedve egy már kész 1000-es puzzlet szétszedni és újra kirakni? Ugyanakkor könnyebb az asztalhoz vinni, nem esik darabjaira menetközben. Ráadásul rendet tartani is egyszerűbb, ha már belefáradt Samu, könnyebb “csak” bedobálni a dobozba/kosárba a darabokat mint felépíteni/kirakni a játékot.

olvasás

Itt megváltoztattam az eredeti koncepciót. A gyakorlat az, hogy a nappaliban olvasunk és nem a gyerekszobában. Ezért a könyvespolcot kivittem a nappaliba, és ott abszolút be is vált. Samu könnyedén kiveszi és visszateszi a könyveket. Bár a rendpakolás itt valamilyen rejtélyes okból nehezebben megy, a könyvek nem szeretnek a polcon lenni. 🙂

Sok pozitív élményem van, mióta igyekszem jobban odafigyelni, hogy mit és hogyan csinálok Samuval. Van, amit már egészen máshogy gondolok, mint az elején és van, aminek örülök, hogy elkezdtem. Ez utóbbi csoportba tartozik a szoba átrendezése, és elsősorban a játékos polc átalakítása. Sokkal több örömünk van a játékokban azóta! És azzal, hogy mindennek helye lett, egyszeriben fontosabb is lett minden. Például észre vettem magamon, hogy jobban odafigyelek arra, hogy a játékok minden egyes darabja meglegyen és meg is maradjon. Nem intézem el egy válrándítással, hogy valahol a dobozokban biztos meg van.

Félre ne érts, nem gondolom, hogy Samu is hasonlóan vélekedik, de azt igenis gondolom, hogy az én hozzáállásom példa a számára.

Gyerekszoba Montessori stílusban – gyakorlat

A bevezető elméleti rész után lássuk, hogyan sikerült ezt a gyakorlatba átültetnem -anélkül, hogy teljesen új bútorokat kellett volna beszerezni. 🙂

ágy

Samu egy rácsos kiságyban alszik, ami egyenlőre marad is. Olyan az ágy, hogy pár rácsot ki is lehet venni, ezzel teljesen meg is valósulna a szabad mozgás, hiszen maga a fekvőrész már régóta a legalsó részre van állítva. De! egy-két hónappal ezelőtt megadtuk neki ezt a szabadságot és nem volt megnyugtató az eredmény 🙂 Samu lelkesen ki-be mászkál, amivel nincs is baj. A baj ott kezdődik, hogy éjszaka is elindul, és szótlanul, egy hang nélkül jön-megy. Ez már nem olyan jó érzés, ezért egyenlőre visszakerültek a rácsok, a szabadság korlátozott. 😦

öltözködés

Egy polcos ruhás szekrényben tartjuk Samu ruháit, méretét tekintve nem éppen gyerekbarát. De mivel nem állt szándékomban újra cserélni, ezért a belső elrendezésén változtattam. Az én igényeimnek megfelelően használtuk eddig, azaz fent voltak azok a ruhák, amiket hord, alul pedig a még nagy ruhák és az ágyneműk, törölköző stb. Most megfordítottam a sorrendet és Samu méretének megfelelően átpakoltam az egészet. Az alsó fiókba kerültek a pelenkák, amit azóta már Samu szokott kivenni, és a fölötte lévő polcokra azok a ruhák, amiket most hord. Felülre került a többi, illetve itt kapott helyet 2 doboz játék is, amiről később lesz szó.

Tükör egyenlőre nincs a szobában, nem is látom, hova férne. Cserébe a nappaliba került egy tükör, teljesen Samu kompatibilis méretben, a földre helyezve, amit lelkesen használ.

játék

Az izgalmas rész, ugye! Nekünk egy IKEA-s tárolórendszerünk volt dozokkal – micsoda jó ötletnek tűnt ez egy éve 🙂 De be kell valljam, hogy az utóbbi időben már nagyon sok fejtörést okozott, mert mindig elveszett valami, nem találtuk, és Samu főleg céltalanul

dsc_0001
előtte

pakolászott bennük. Itt mindenképp szerettem volna valami nagy változást elérni. Szerencsém volt, mert kiderült, a dobozokat polcokra lehet cserélni! Mikor Samuval együtt neki ültünk ennek az átalakításnak, kihúztuk az összes dobozt és ott ültünk a szoba közepén, dobozokkal elbarikádozva és fogalmam sem volt, hogy akkor ezt a sok játékot most hová fogom tenni. A polcok valóban jól mutattak a szekrényben, de egyenlőre üresen néztek vissza ránk. Samu persze nem volt úgy megilletődve mint én, ő rögtön lelkes rámolásba kezdett. Ekkor nekiláttam és átválogattam az egészet, és szívemből mondom, hogy megérte. Volt pár régi bébijáték, amit már ezer éve elő se vettünk – ezeket kitettük. Volt pár elemmel működő, zenélő csoda – ezeket is kitettem. Volt egy doboz lego, amivel Samu igazából még nem játszik – ezt eltettem későbbre. Ekkor már látszott a fény az alagút végén! Kiderült, hogy pár fürdőjáték is kallódott a dobozokban, azok mentek a fürdőszobába. Voltak plüssök, amik egyenlőre nem kötik le Samut – mentek a lego után. És volt még pár játék, ami eddig nem rúgott labdába – ezek is csatlakoztak a plüssökhöz. A maradékból válogattam párat a polcra, próbáltam olyanokat, amiket Samu mostanában szeret vagy amikkel régebben sokat játszott, de újabban valamiért nem kerültek elő. Ezeket le akartam tesztelni, hogy megunta őket vagy sokkal prózaibb az ok, egyszerűen csak nem találtuk. Végül lett két doboz (legalább felhasználtam, és nem kellett a pincébe vinni :)), ami a ruhás szekrénybe került: az egyikben a cserejátékok, a másikban a jövő játékai kaptak helyett. Ezenkívül egy kinőtt játékos táska várta a sorsát és nem is maradt egy játék sem a földön. Nagyon elégedett voltam az eredménnyel. Tényleg jó érzés volt a polcra nézni, átlátható volt és mindennek lett helye.

dsc_0038
utána

Most már azt is elmondhatom, hogy nagyjából sikerül is megtartanunk a rendet. Samu is tudja már, mit hova kell tenni, és ha magától nem is, de kérésre mindig vissza is teszi. 🙂 A következő lépcső a csere lesz. Kíváncsian várom, hogyan fog működni!

Egy polcot üresen hagytam a heti témáinknak, ez jól is múködik – mindig hoz egy kis változatosságot. És egy kicsi doboz maradt a fa kockáknak.

A nappaliból bekerült a kisasztal és a szék. A pelenkázótól eddig nem fértek be a szobába, de miután az felkerült a padlásra, már kényelmesen be tudtam pakolni.

olvasás

Samu lelkes könyvnézegető, így ez a rész nagyon fontos volt nekem. Egyrészt, hogy ezt az érdeklődést fenntartsuk, másrészt hogy rendet is tartsunk. A könyveknél ugyanis teljes kudarcba fulladt eddig a rendtartási és rakási kísérletem. De teljesen érthető, hogy miért. Samu mégflisat-fali-tarolo__0375058_pe553063_s4 nem tudja a gerincénél fogva kivenni a könyveket, visszatenni meg pláne nem. Így ahogy esik, úgy puffan alapon egymás hegyén-hátán álltak (inkább feküdtek) a könyvek. Gyönyörű gyerekeknek való könyvespolcokat találtam – elég drágán. 😦 Aztán az IKEA-ban két megoldásra is bukkantam, de mivel a fúrás nem volt opció, ezért azzal a maradék eggyel be is értem. 🙂 Nem túl nagy, kényelmes, és teljesen rendben tartható. Tökély. Mivel több hely már nincs a szobában, kis kuckót nem tudtam kialakítani olvasásra. De még gondolkodom, hátha valamilyflisat-konyvtarto__0410024_pe570087_s4en átrendezéssel sikerülhet. Addig is főleg a nappaliban a kanapén vagy a szőnyegen olvasunk, és úgy látom, hogy Samunak ez így  is épp elég kényelmes.

Összességében azt gondolom sikerült megvalósítani, amit elhatároztam. A játékok átláthatóbbak, kevesebb van ugyan elől, de többet játszunk velük és a rendre való szoktatás is már esélyesebb feladatnak tűnik, mint egy-két hónapja. A ruhás szekrény átpakolása pedig növelte Samu önállóságát, és bár a ruhák még nem izgatják, úgy gondolom később a pelenkán túl azokat is ő fogja majd választani. És, ami talán a legérdekesebb tapasztalás, hogy a szekrénybe, dobozba zárt játékok tényleg nem hiányoznak!

Gyerekszoba Montessori stílusban – elmélet

Ahogy haladunk előre a hetekkel egyre több pozitív tapasztalatom lett a nappaliban kialakított polcos résszel, ahová a tematikus hetekhez kapcsolódó játékok kerültek. Tetszett, hogy az egész könnyen átlatható és hogy Samu önállóan tud választani, így aztán egyre inkább szúrta a szemem a gyerekszobában lévő jelenlegi megoldásunk. Itt ugyanis dobozokban voltak a játékok és sehogyan sem tudtunk rendet tartani. Elkezdtem beleásni magam, hogyan is lehetne az egész gyerekszobát hatékonyabbá tenni, hogyan lehetne könyebb feladat a rendet megtartani és hogyan lehetne Samu önállóbb itt is.

Először nézzük mi mindent olvastam, utána leírom azt is, hogy én mire jutottam Samu szobájával.

A gyerekszobában négy különböző funkciónak kellene békésen elférni egymás mellett, ezek az alvás, öltözködés, játék és olvasás.

alvás 

Az alvás ugye nem jelent mást, mint a gyerekágyat. Általános érvényű szabályként azt tartják, hogy alacsony ágyat válasszunk (akár ágykeret nélkül csupán egy kis méretű matracot). Ezzel biztosítjuk a szabad mozgást a szoba lakójának, hiszen könnyedén leszállhat, felmászhat. Nincs felnőtthöz kötve a mozgása, de veszélynek sincs kitéve.

öltözködés

A ruhás polc vagy szekrény gyerekmagasságú legyen, könnyen elérje és le tudja venni, amit szeretne. Sokan az akasztókat és a dobozokat javasoljak, azok könnyen kezelhetők, és rendet is egyszerűbb így tartani. Mivel mindent elér, erősítjük az önállóságát, maga választhatja és veheti ki a ruháit. Ha ezt túl soknak érezzük, egy másik lehetőség, hogy minden nap két szett ruhát teszünk ki, és abból választhat a gyerkőc. Valószínűleg a limitált kínálat egyszerűbbé teszi a dolgot mind a választás, mind a rendtartás szempontjából. Tükör jó ha van a szobában, és a legalkalmasabb hely erre valóban a ruhás szekrény mellett lehet. Itt fésülkedhet, öltözhet (már aki tud önállóan).

játék-játszótér

Ez talán a legizgalmasabb terület. Számomra mindenképp ez tartogatta a legtöbb újdonságot ahhoz képest, amit eddig helyesnek gondoltam. A játékok tárolására a legjobb megoldás egy kicsi, gyerekbarát méretű polcos szekrény. A polcon van a hangsúly, mert ez lehetővé teszi, hogy a gyerek egyszerre lásson minden játékot és így könnyen tudjon választani közülük. A dobozokkal az az alapvető probléma, hogy bár sok játékot elnyelnek és kívülről úgy tűnik rend van, igazából nem tudjuk mi hol van, és nem is látjuk át, hogy mi mindenünk van. (Bár ha a dobozokra ráragasztjuk, hogy mi is van benne és valóban ott is tartjuk azokat a játékokat, akkor ez nem teljesen igaz.) A “jó Montessori megoldás” szerint a polcokon szellősen helyezzük el a játékokat, és összességében ne is legyen túl sok játék kint. Ami viszont kint van, annak legyen meg minden darabja.

Felmerülhet a kérdés, hogyha csak kevés játék kerül ki a polcra, mi lesz a többivel? Érdemes időről-időre egy válogatást tartani, és azokat a játékokat, amit már kinőttek a gyerekek eltenni/továbbadni, amihez pedig még kicsik, elpakolni. Így rögtön egy kisebb készletünk lesz, és még itt se álljunk meg! Folytassuk a szelektálást azzal, hogy most melyik érdekes és/vagy hasznos a gyermekünk számára. Ami ezek után marad, abból válogassunk a polcra, a többit pedig tegyük be egy dobozba a szekrény tetejére. Hagyjunk időt a gyereknek, hogy megszokja és játszon azokkal a játékokkal, amik kikerültek, de időről-időre (mondjuk havonta), vegyük elő a dobozt és cseréljük le a játékok egy részét vagy akár az egészet. Az érdeklődése is változhat, ezt is le tudjuk így követni, és a most előkerülő régi játékok újra izgalmasak lesznek.

A polc egyik részét meghagyhatjuk a heti témának is, azaz az akár hetente, naponta is változhat. Ha megszokja, akkor valószínűleg izgatott örömmel fogja majd keresni, hogy éppen mi került oda.

Ha úgy érezzük, hogy egy játék egyáltalán nem kerül elő, akár át is rendezhetjük a polcot, azaz nem hozunk be új játékot, csak a helyüket változtatjuk meg.

A polc mellett a másik szükséges bútordarab az asztal és a szék – természetesen gyerekbarát változat. Itt lehet rajzolni, játszani, de akár könyvet is lapozgatni.

Fontos (lenne), hogy a rendrakás szokássá válljon. Ha valamivel már nem játszik, akkor tegye vissza a helyére. Ez ennél a polcos verziónál valóban megvalósíthatónak tűnik, hiszen így max 8-10 játék van egyszerre kint és mindegyiknek fix a helye.

olvasás

A könyvek, az olvasás szeretetét tudjuk ezzel az olvasó kuckóval még inkább megalapozni. Szuper gyerekeknek való könyvespolcokat lehet már kapni, amik egyrészt alacsonyak, másrészt – és ez a lényeg – a könyveket a borítójukkal kifelé lehet beletenni, ami lehetővé teszi, hogy  már az egész kicsik is maguk tudják kiválasztani és kivenni, amit lapozni szeretnének. A játékokhoz hasonlóan itt sem érdemes a teljes könyvkészletet kitenni, elég lesz 3-4 darab is. Ha van helyünk, akkor egy kényelmes párna vagy takaró segítségével egy olvasó kuckót is kialakíthatunk.

A berendezés, fal és egyéb dekoráció kitalálásánál, megálmodásánál vegyük figyelembe, hogy az valóban a gyermekünk igényeit és szükségleteit kövesse. Ne a saját meg nem valósult gyermekkori álmainkat és ne is mások elvárásait tartsuk szem előtt. Biztosítsuk a gyerekeknek a szabadságot a mozgásban és a választásokban. Például ne legyen kint olyan játék, amivel nem szabad játszani, csak ha egy felnőtt is ott van. Támogassuk az önállóságát, elsősorban a számára elérhető magasságokkal. Ügyeljünk a rendre és az egyszerűségre. És természetesen igyekezzünk szépséget vinni a szobába.

Ez hát az elmélet. A következő részben a saját tapasztalataim írom meg. De addig is néhány kép inspirációnak.

 

A képek forrása:
http://www.howwemontessori.com
http://www.jenniandjody.com
http://www.thekavanaughreport.com
lynnlly.com