baba (0-1) kategória bejegyzései

Remek a hangulatom –tom –tom… szülinapi torta receptek

A július nálunk az ünneplésről szól. Ekkora esik a házassági évfordulónk, a férjem szülinapja, és névnapokat is tartunk ilyenkor. Két éve újabb ünnepelni valóval bővült a júliusunk: a kisfiam születésnapjával. Eddig kétszer volt alkalmam tortát sütni neki, és mindkét alkalommal igyekeztem szép, finom, és szuperegészséges süteményeket összehozni, amiből bátran lakmározhat a kis szülinapos. Az első nagy napra két tortát is sütöttem (mert kétszer ünnepeltünk), de mindhárom torta pillanatok alatt elfogyott, úgyhogy azt hiszem, kijelenthetem, hogy sikere volt az alkotásaimnak.
Íme, a receptek:

IMG_0040
Mindenmentes focilabda torta első szülinapra:

Hozzávalók:
búzadara
víz vagy rizstej
banán
karobpor
meggylé

A mennyiségek attól függnek, hogy mekkora tortát tervezünk.

Elkészítés:
Főzzünk jó kemény grízt víz, vagy rizstej felhasználásával! Béleljük ki a masszával a félgömb alakú formánkat, kb. ujjnyi vastagon! Törjünk össze banánt, és keverjük el egy kevés karobporral, ez lesz a „csokikrémes” töltelék. A tetejét borítsuk be grízzel! Tegyük az egészet hűtőbe, míg jól megszilárdul, majd fordítsuk ki a tortát a formából! Főzzünk még egy kevés kását meggylé felhasználásával! Egy éles késsel rajzoljunk focilabdájú mintát, majd díszítsük a sötét foltokat a meggylével készült grízzel!

Tapasztalatok:
Igazi első szülinapra való, mindenmentes torta glutén, tojás, cukor felhasználása nélkül. Mivel banánnal van töltve, ezért nem szükséges édesíteni. Ha a grízt rizstejjel készítjük, annak is lesz egy kis édeskés íze, de vízzel készítve is finom! Mi kb. a „boldog, boldog, boldog születésnapot” sorig tudtunk gyönyörködni a remekműben, a „kívánjuk, hogy legyen még…” résznél már a torta felét elpusztította a kis egyévesem… 🙂

IMG_0042

Gesztenyés macitorta tej és tojás nélkül:

Hozzávalók:
Piskóta:
2,5 dl 100%-os almalé
1 cs. sütőpor
25 dkg liszt (én felesben használtam kukorica- és finomlisztet, hogy kisebb legyen a gluténtartalom)

Krém:
1 cs. vaníliás pudingpor
5 dl víz vagy rizstej
fél cs. natúr gesztenyemassza
1 tk. karobpor
1 nagy, érett banán

Elkészítés:
A sütőport összekeverjük a liszttel, majd az almalevet fokozatosan hozzákeverve sűrű masszát kapunk. Kerek tortaformába öntjük, és 190 fokon kb. 20 perc alatt készre sütjük. A krémhez a pudingpor és a víz, vagy rizstej felhasználásával közepesen sűrű pudingot főzünk. A banánt összetörjük, és belekeverjük. Elfelezzük a pudingot, és az egyik feléhez hozzákeverjük a gesztenyemasszát, a másik feléhez pedig a karobport adjuk. A tortát középen kettévágjuk, és megkenjük a gesztenyés masszával, de meghagyjuk kb. az 1/3-át a díszítéshez. Rátesszük a tetejét, majd az egészet bevonjuk a karobporos krémmel. A maradék gesztenyés masszával szemet, szájat, hajat rajzolunk a macinak.

Tapasztalatok:
Nekem eleinte furcsa volt, hogy a tészta tényleg csak ennyiből áll, így többször is ellenőrizgettem sütés közben. Szépen megsült, de a kukoricaliszttől kicsit „morzsálós” lett a tészta, ami a sok krém miatt nem volt zavaró. A banán és az almalé miatt ez a torta is kellően édes egy egyéves ízlésének. Apának ez a kreáció nem ízlett, de Máté és a szomszéd kislány is élvezettel fogyasztotta a macit, így ezt is sikerként könyveltem el. (Apa meg kapott a szülinapjára egy rendes liszttel és cukorral készült tortát, így szent volt a béke…)

IMG_0041

Vonattorta két évestől felfelé:

Hozzávalók:
Piskóta:
3 tojás
3 dkg cukor (lehet nyírfacukor is)
25 dkg liszt

Töltelék:
1 cs. vaníliás pudingpor
5dl tej
25dkg túró
1 nagy banán

Máz:
10 dkg vaj
5 dkg porcukor
3 ek kakaópor, vagy 1 ek. karobpor

Díszítés:
1 db túró rudi
roletti
kerek formájú keksz
mazsola

Elkészítés:
A tészta hozzávalóiból piskótatésztát készítünk egy őzgerinc formában. A kész piskótát 3 egyelő részre daraboljuk, majd hosszában kettévágjuk mindegyik darabot. Az utolsó „vagon” felső részéből kivágunk egy kocka formát, amit az első „mozdony” tetejére erősítünk egy kis krémmel. A krémhez közepesen kemény pudingot főzünk, beletesszük a túrót, a banánt, és az egészet összeturmixoljuk. A hosszában kettévágott tésztákat megtöltjük a krémmel, majd vékonyan körbekenjük a maradékkal. A vagonokat összekötjük a rolettivel. A mázhoz felolvasztjuk a vajat gőz fölött, majd hozzákeverjük a cukrot. A végén hozzáadjuk a kakaót, vagy karobport is, majd amikor már nem olyan forró, bevonjuk a tortát. Egy kis maradék mázzal a vagonokra ragasztjuk a kekszeket, ezek lesznek a kerekek. A mozdony elejébe belefúrjuk a túró rudit (ez lesz a kémény). Az utolsó vagont, pedig megtöltjük mazsolarakománnyal (vagy más kedvenc csemegével).

Tapasztalatok:
A kisfiam azonnal felismerte, hogy vonattal van dolga, aminek nagyon örültem, mert mostanában járműmániás. A mazsola nála nagy kedvenc, így tapsikolt örömében, amikor meglátta az utolsó vagonban a rakományt. Én Máténak kakaót még nem adtam, és egyszer egy étcsokidarabokkal dúsított sütemény nagyon megfogta a hasát, ezért nem kakaóval készítettem a bevonatot, hanem karobporral. Anyósom azonnal kiszúrta a turpisságot, de szerencsére másnak nem tűnt fel, sem a színe, sem az íze miatt, pedig öten ettünk belőle. Azzal a lendülettel el is fogyott ez a torta is.

A gyertyákat és/vagy a tűzijátékot egyik kreációról se felejtsük le, mert úgy lesz teljes az élmény!

Kuktanyu

Reklámok

Nyaralás a babával III. – Mit játsszunk vele út közben?

Egy hosszú autóút próbára teszi a babák, de még a nagyobb gyerkőcök türelmét is. Ha nem alvásidőben vágunk neki a kalandnak, mindenképpen készüljünk néhány játékkal az útra! De akkor is jól jöhet pár ötlet, ha a délutáni alvás alatt akarunk eljutni a nyaralóhelyre. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a gyermek korábban felkel, mint amire számítottunk. Pláne, ha egy türelmetlen testvér is utazik mellette. Olyan játékokat próbáltam összegyűjteni, amikkel akár különböző korú testvéreket is le tudunk kötni egyszerre az autóban. Íme 10 tipp, hogy vidáman teljen az utazás:

1. Bábozás

Tapasztalataim szerint bábozással akár az egész utat szórakoztatóvá tudjuk tenni. Az benne a jó, hogy személyre szabható, és ujjbábtól plüssállaton át kis kavicsig bármivel tudunk bábozni. Elég egy kicsit eltorzítani a hangunkat, és már indulhat is a játék. A bábbal mesélhetünk, énekelhetünk, mondókázhatunk, vagy akár eljátszhatjuk, mi fog történni a nyaralás során. Ez a sokoldalú játék hihetetlenül szórakoztató a legkisebbeknek és az egészen nagyoknak is. Nemrég például, mikor strandra mentünk, velünk jött a 8 éves unokaöcsém is. Én elkezdtem bábozni egy plüssállattal a kétéves kisfiamnak, amin aztán a nagy unokatesó is akkorákat nevetett, hogy a végén ő kérte, hogy „csak még egy kicsit”… Úgyhogy bábozásra fel!

2. Mondóka

Ez az, amit sosem lehet megunni. Ujjszámolgatók, arcsimítók, kiszámolók, jöhet bármi, ami eszünkbe jut. Egy kis hangjátékkal még izgalmasabbá tehetjük a kedvenc versikéket. Kezdjük halkan, majd soronként emeljük a hangerőt! Utána csináljuk ugyanezt fordítva! Játszhatjuk azt is, hogy valaki más hangján mondjuk el a mondókát, pl. nagypapa, nagymama, kistesó, vagy akár állatok hangján is megszólalhatunk. Nagyoknak nehezíthetjük azzal a feladatot, hogy egy adott mondókát végig egy magánhangzóval mondjon el (pl. Icc-picc, kimihitsz, hilnipitin bijihitsz.. az Ecc-pecc kimehetsz mintájára). Garantált a nevetés…

3. Éneklés

Nem kell megasztárnak lenni ahhoz, hogy a csemeténk élvezze ahogy éneklünk neki! Az autóban ráadásul úgyse hall minket más, úgyhogy bátran eresszük ki a hangunkat! A kicsiknek az anyukájuk hangja a legszebb a világon, a nagyobbakat pedig szórakoztatja, ha már ők is beszállhatnak a „családi kórusba”. Ha még sincs elég önbizalmunk, töltsük le egy adathordozóra a kedvenc gyerekdalainkat, és énekeljünk az eredetivel, vagy az is elég, ha tapssal, csettintéssel követjük a ritmust! Ügyesebbek viszont a kánont is kipróbálhatják, amikor 1-2 sor elcsúszással kapcsolódunk az énekbe.

4. Mese

Jó, ha tudunk néhány egyszerűbb mesét fejből, de akár teljesen újat is kitalálhatunk. A kicsiket már a beszédhangunk is lenyűgözi, a nagyobbaknak pedig mindig jöhet egy-egy új történet. Az egészen nagyokat már akár be is vonhatjuk a mesélésbe. Jó játék, ha mondunk egy mondatot, aztán minden jelenlevőnek kell egy újabb mondatot hozzátoldani. A végére olyan cifra mese kerekedhet, amit akár a Grimm testvérek is megirigyelhetnének…

5. Repül a…

Kiskoromban a nagymamámnál játszottuk sokat, és szinte soha nem tudtuk megunni a bátyámmal. Mindig hatalmas kacagás volt a vége, pedig egy nagyon egyszerű játékról van szó. Elkezdjük sejtelmesen mondani, hogy „repül a, repül a…”, utána pedig mondunk egy tárgyat, vagy élőlényt pl. repülő, madár. Ha az adott dolog tényleg repül, akkor minél előbb fel kell tenni a kezünket. Ha nem, akkor lent tartani. Nagyobbaknak akár készülhetünk becsapós feladvánnyal is, pl. daru, pingvin, páva, bölömbika…

6. Járművek

Mi más? Az utazás miatt adja magát a téma. Elkezdhetjük azzal, hogy elmeséljük, hányféle járművön lehet utazni. Ha szerencsénk van, mutatni is tudunk ezek közül néhányat. Kicsiknek utánozhatjuk a különböző járművek hangját, nagyobbakat megkérhetjük, hogy mondjon egy mondókát, vagy dalt, ami a járműhöz kapcsolódik (pl. Megy a gőzös, Megy a hajó a Dunán). Elmesélhetjük, hogy mi most éppen min utazunk, és mire fogunk még a nyaralás alatt felülni. Egészen nagyoknak kvízkérdéseket is tehetünk fel, pl. melyik a gyorsabb, melyik a nagyobb, melyik tud több embert szállítani…

7. Számoljunk

Az autóút remek alkalom a számok gyakorlására, ami akár már kétéves kor körül is érdekelheti a gyerekeket. Összeszámolhatjuk a körülöttünk lévő autókat, a járókelőket, a közlekedési táblákat, vagy akár a felhőket is. Kicsiknek persze elég maximum tízig számolni, amihez az ujjacskákat is segítségül hívhatjuk. Nagyoknak viszont azzal nehezíthetjük a feladatot, ha színekkel kombináljuk, pl. számold össze a piros autókat, a kék táblákat, stb.

8. Milyen színű?

A színek világa iránt is hamar érdeklődni kezd a legtöbb gyerkőc, amit játékosan könnyebb megtanulni. Gyakorlatilag bármiről megkérdezhetjük, hogy milyen színű, amit magunk körül látunk. Persze érdemesebb nagyobb felületet választani, pl. ég, felhő, fa lombja, szomszéd autó. Egy idő után kereshetünk több ugyanolyan színű dolgot, például ég, közlekedési tábla, kék autó. Arról is mesélhetünk, hogy milyen jelentősége lehet a színeknek, pl. táblák esetében, vagy lámpás kereszteződésnél. Az utóbbira vonatkozó mondókát például Máté már kívülről fújja: Állj, ha piros, várj, ha sárga, mehetsz, ha már zöld a lámpa!

9. Gondoltam egy színre

Nagyobbacskáknak megfordíthatjuk a játékot: válasszunk ki egy közelben levő dolgot (lehetőleg olyat, ami nem tűnik el hamar a szemünk elől). Pl. a velünk párhuzamosan haladó villamost. Mondjuk a gyerkőcnek, hogy „gondoltam egy sárga valamire”, neki pedig ki kell találnia, hogy mire gondoltunk. Ha nem megy, lehet több tulajdonságot is felsorolni, pl. síneken halad, csilingel, emberek utaznak rajta.

10. Barkóba

Ha az előző feladat már jól megy, megpróbálkozhatunk a klasszikus barkóbával is.

Vidám utazást kívánok!

Kuktanyu

Irány a kert!

Itt a nyár, irány a kert! A gyerek, kúszik, mászik, feláll és mindent, de mindent megnyal….Sólyom már 9 hónapos és egyre ügyesebbé válik a mozgása. Nagyon aktív mozgékony és érdeklődő, ami jó is, csak minden napra jut valami új kihívás számunkra, mit hogyan és hova alakítsunk át ahhoz, hogy Sólyomnak is jó legyen.

Kuktanyu tanácsai nyomán a konyhánk már gyerekbarát, azonban a kert egy egészen más kategória. Mi a nyarak nagy részét a szabadban töltjük. Kertes ház, nagy udvar, veteményes, baromfik, kutyák, cicák és hamarosan báránykák is lesznek. Mivel ezeket nem lehet gyermekbiztossá tenni, így elkezdtük számba venni és próbálgatni a segédeszközöket.

Kendő

Praktikus és a személyes kedvencem, bár Sólyom hangulatától is függ a használata. Azért szeretem, mert ilyenkor végig teljes nyugalomban tudok tevékenykedni, mert tudom, hogy tutira nem kerül semmi olyan a közelébe ami árthat. Sőt, jót tesz a felkötés a pocakjának, a csípőjének, a kettőnk kapcsolatának is. Amikor a hátamra kötöm és nem a mellkasomra, akkor egész jól tudja figyelni, mit csinálok, és ez nagyon le szokta kötni. Ha időközben elszundít akkor sincs probléma, sőt nagyon jókat szokott a kendőben szundizni.

Babakocsi

Bizonyos tevékenységeknél (pl. locsolás, kerítés húzás), vagy ha nincs kedve a kendőhöz akkor a babakocsival viszem ki a kertbe. Jól tud figyelni onnan is, és ha nekem a napon is van dolgom, akkor is neki tudok árnyékot biztosítani, egyrészt a kocsival, vagy kicsit messzebb rakom magamtól árnyékba. Hátránya, hogy a kiskutya már feléri a kocsit és sajnos még nem elég szófogadó és mivel Sólyommal rajongnak egymásért, így résen kell lenni, nehogy elkezdjék egymást nyalogatni. Ha a kutya nincs a közelben akkor pedig a cicát kell figyelni, mert ő is előszeretettel ül a gyerek ölébe, aki persze a macskát is azonnal a szájába kívánná venni. Szerencsére azért nem kell aggódnom, hogy az állatok kárt tennének benne, mindegyik szó nélkül hagyja, hogy Sólyom alkalmanként gyúrmázgassa és cibálja őket.

Járóka

Tudom, a járókát sokan alapból feleslegesnek és rossznak gondolják. Tudom, hogy korlátozom szegényt a külvilág megismerésében, de ha mindig csak úgy lenne kint a kertben, hogy csak vele foglalkoznék, akkor nem lenne saját vegyszertől mentes veteményes sem… A járóka előnyei számunkra, hogy tudom árnyékba rakni és se a macskák, se a kutyák, nem férhetnek a gyerek közelébe. A gyerek nem mászik bele az átoktüskébe, sem a királydinnyébe, sem a kutya vagy macska kakiba, még is tud szabadon mozogni amit a kendőben vagy a babakocsiban nem tud megtenni. Természetesen ennek használata is Sólyom kedvétől függ.

IMG_6699Természetesen naponta többszöri elfoglaltság, hogy kimegyünk és mindent Sólyom kedve szerint nézünk, és fogdosunk végig. Megsimogatjuk az állatokat, a virágokat, mászhat a fűben, széttúrhatja a szalmát. Nem lehet nap, amikor ez kimarad, különben balhét csap az uraság. Örülök neki, hogy ennyire szeret kint lenni és ennyire oda van az állatokért, de azért igyekszünk megtalálni az aranyközép utat is, hogy ne nyaljon föl mindent, ami árthat. Az ideális az amikor mind a hárman kint tudunk lenni együtt. Ilyenkor apa és fia felfedez, én meg az “én időmet” a kertem szépítésével tölthetem, persze közben távolról csodálva a két kalandort.

Másik fontos a kinti időtöltésben a naptól és a rovaroktól való védelem. Ebben még kezdő vagyok. Szerencsére egy hangyacsípéses eseten kívül nem volt más, és a napocskát is elkerültük eddig, azonban már most tudom, hogy a naptejnél már körültekintőbb leszek, mint eddig a baba kozmetikumoknál. Eddig én is bedőlve a tömegeknek vettem olyat, amiről azt hittem, jó. De nem régiben egy természetes kozmetikumokkal foglalkozó előadáson “megvilágosodtam”. Így most kipróbálunk 100%-ban természetes egy kozmetikus által készített naptejet és a kullancsok ellen pedig egy ultrahangos riasztó kütyüvel szemezek, illetve egy természetes illóolajjal, a Geránium Oldattal. A szúnyogok esetére pedig már van egy tesztelt kotyvalékunk ami házilag könnyen készíthető, ez a citromfőzet.

Sólyom szárnyán

Nyaralás a babával II. – Mit nasizhat a baba út közben?

Amikor Máté elkezdett barátkozni a szilárd ételekkel, az apukája szinte azonnal leszögezte, hogy az autóban nem fogunk enni. Én ezt teljes mértékben tiszteletben is tartottam, hiszen a kocsit szinte mindig ő takarítja. A csemeténk azonban már korántsem ilyen megértő. Ha egyszer ő éhes, akkor felőle aztán a pápamobilban is utazhatunk… Körülbelül 10 percig tartott, mire az első kitartó éhes üvöltés után Apa megtört, és könyörögve nézett rám a visszapillantón át: „kérlek, csinálj valamit!” Azóta már egész jól kitapasztaltam, hogy melyek azok az ételek, amik nem morzsálódnak és/vagy maszatolódnak az autóban, viszont egészségesek, és a baba is imádja. Íme, a tippjeim:

  1. Kölesgolyó – az abszolút favorit. Bárhol, bármikor adható, és pont akkora, ami egyben befér a gyerkőc szájába, így aztán nincs morzsa. Már a hozzátáplálás elején állóknak is adható, hiszen szinte azonnal elolvad a szájban. (De azért nem a kocsiban érdemes először kipróbálni…) Egy kisebb uzsonnás dobozba érdemes bekészíteni, így nem kell a zacskóval bajlódni út közben.
  2. Babakeksz – kaphatóak olyan babakekszek, amik teljes kiőrlésűek, és nem tartalmaznak hozzáadott cukrot, hanem valamilyen gyümölccsel, például almával édesítik őket. Én ilyet szoktam venni Máténak, és ezek közül is a szívecske formájút, mert az egyben bekapható, és így nem szóródik szét. Ha mégis a nagyobb formák mellett döntünk, akkor előre törjük falatnyi darabokra a kekszet, hogy ne a kocsiban morzsáljunk vele.
  3. Müzli szelet – a drogériákban lehet kapni olyan változatot, ami teljes egészében aszalt gyümölcsökből készült. Az a kiszerelés a legpraktikusabb, amiben a babatenyérnyi adagok külön vannak csomagolva. Ezeket középen még perforálják is, így könnyedén ketté lehet törni a szeletkéket. (Figyelem: rászokásveszély! Ez a nasi annyira finom, hogy előfordulhat, hogy a gyerkőc ezután rendszeresen kérni fogja… Személyes tapasztalat…)
  4. Gyümölcspüré – ebből természetesen az otthon elkészített változat a legjobb. Ha utazunk, akkor viszont mégis a boltit javaslom. Egyrészt a tartóssága miatt, másrészt a praktikus kiszerelés miatt, hiszen általában olyan csőrös tasakban kapható, amiből a baba cseppenés mentesen kiihatja a pürét, és akár vissza is lehet zárni. Az összetevőket nézzük meg jól, és 100%-os gyümölcstartalmút válasszunk!
  5. Gyümölcs – a legmerészebbeknek! A gyümölcsfanoknak két megoldást javaslok. Az egyik, hogy olyat válasszunk, ami nem túl leveses (pl. banán, alma, keményebb körte). Hámozatlanul, de alaposan megmosva vigyük magunkkal! Ha megkezdjük, ne adjuk a baba kezébe, mert annak szinte biztosan maszatolás lesz a vége! Az önálló evést majd az etetőszékben támogatjuk, ezúttal viszont mi tartsuk a gyerkőc szájához a gyümölcsöt, és hangsúlyozzuk neki, hogy egyszerre csak egy kis falatot harapjon!

A másik megoldás, hogy előre meghámozzuk, és felkockázzuk a gyümölcsöt. Tegyük a falatkákat termoszba, vagy egy jól záródó dobozba, és hűtőtáskába. Ha pár csepp citromot is cseppentünk a tetejére, nem fog megbarnulni, tovább zamatos marad az uzsonna. Műanyag babavillával adogassuk a baba szájába a falatokat, és a biztonság kedvéért tartsunk magunknál egy szalvétát, vagy zsebkendőt!

Természetesen, ha hosszú útra megyünk, érdemes előre megtervezni a megállókat, ahol az autóból kiszállva, kényelmesen, biztonságosan megejthetjük a nagyobb étkezéseket. Ezek az ötletek inkább csak „tűzoltásra” valóak. Mindenesetre nem árt minden eshetőségre felkészülni. Így a baba tele pocakkal, anya nyugodt lelkiismerettel, apa pedig azzal a megnyugtató érzéssel utazhat, hogy nem találkozik majd elgurult falatkákkal, összemaszatolt ülésekkel a legközelebbi autótakarítás során…

Kuktanyu

Az előző részt itt találod: Nyaralás a babával – mire lehet szükségünk út közben?

A humor a gyereknevelés sója!

A humor és a jó nagy kacagások azok, amik egy borús napot is széppé tehetnek! Van, hogy mire párom hazaér, teljesen paff vagyok, mert épp netán nyafis volt a nap, vagy semmi nem úgy sikerült ahogy szerettem volna… ugye ismerős?! Szerencsére nálunk ilyenkor párom mint a fehér lovon a délceg hős, jön és megment. Hősi képességei pedig főként a “fa” viccek és szóviccek. Igen, azt hiszem szerencsés vagyok! Igyekszem is sokat tanulni tőle, már ami a laza mókás hozzáállását illeti, bár én sem tartom magam karót nyeltnek.

Egy nap csomó olyan történhet, amin bosszankodhatunk vagy akár nevethetünk is. Nézőpont kérdése! Nem kell mindig tökéletesnek lennünk, sem tökéletes Nőnek, sem minta Anyának, de tip-top háziasszonynak sem. A lényeg viszont, hogy a becsúszó bakikon ne stresszeljünk, hanem merjünk nevetni magunkon!

Sólyom már 9 hónapos és lelkesen segít mindenben. Ruhát leszedni a szárítóról, ösztönözni a hajtogatást, rendet rak a konyhaszekrényben, gyomlál, ültet, zöldséget mos…. és alkalmanként még anya fizuráját is megrendezi, ha kilóg itt-ott egy két kósza tincs. Szóval sok-sok olyan dolgot is elkövet egy nap ami bosszankodásra, idegeskedésre adhat okot. Gondolom, mindenki tele van jó sztorikkal, hogy az ő gyereke mivel boldogította a legszívesebben, a kérdés csak az mi miképp tudunk reagálni. Persze megesik, hogy nem sikerül lazára vennünk a figurát, mert épp már túl fáradtak vagyunk, vagy egyéb események feszegetik a tűrőképességünk határait, ekkor fontos felismerni saját szükségleteink és nem megfeledkezni az ÉN IDŐ fontosságáról. Egy boldog család attól boldog, hogy a családtagok boldogok! Anyának és apának is kell a feltöltődés, hogy aztán a következő gyermeki húzáson is nevetni tudjanak bosszankodás helyett.

Sajnos nincs mindenki számára tuti recept, hisz nem vagyunk egyformák. Azonban az engem is segíteni szokott mikor eszembe jut egy-egy sztori amit más anyukák meséltek – első gyermeki beszólások, emlékezetes nagy szétpakolások, ciki de cuki bakik. Kicsit erőt merítek az efféle történetekből és most én is hoztam 3 ilyet ami remélem nektek is segíteni fog.

1

Az első képen elsőre nem tűnhet furának semmi, de ha az ember jobban megnézi rájön,hogy a gyereken fordítva van a ruha! Ezt Sólyom apukája követte el és bearanyozta vele az egész napomat. Már csak azért sem fordítottam meg a gyereken. Kényelem szempontjából Sólymot nem zavarta én viszont mindig nevettem mikor csak ránéztem. Akár hányszor csak eszembe jut ez az emlék, mindig jót nevetek.

2

A másik kép egy igazi tipikus pisis poén. Igen bevállalom, a nagyvilág előtt, ez a kedvenc képem! Igazi sírva röhögős! Ja és a legcukibb az egészben, hogy miközben oldalba pisilt végig mosolygott rám.

És végül Sólyom születés utáni hazaérkezésének első pillanatai: peluscsere közben mondom a páromnak:

– Ilyenkor résen kell lenni, mert a kórházban is volt, hogy ilyenkor pisilt vagy nyomott kakit.

Eközben Ő biztos távolságból kissé mögülem figyelt. Mikor már a tiszta pelust a popsi alá tettem, nyomott egy kakit Sólyom, ami elől ketten kétfelé ugrottunk és az a földön szétfröccsent a párom lába előtt. Erre Ő fapofával csak ennyit mondott:

– Tényleg jó, hogy ide nem raktunk szőnyeget!

Nos eme frappáns, gyakorlatias megjegyzésén és sírva nevettem a pelenkázó oldalára borulva a gyerek mellé, mire Sólyom a kis “szökőkutat” is elindította és telibe pisilt. Ezt persze csak még nagyobb nevetés követte.

 Remélem sikerült mosolyt csalnom az arcotokra!

Vidám bakikat kívánok!

Sólyom szárnyán

Nyaralás a babával – mire lehet szükségünk út közben?

Végre itt a nyár, és a jól megérdemelt nyaralási szezon! Akár egy hazai tóhoz, akár egy távolabbi tengerpartra indulunk üdülni, a nyaralás egy babával mindenképpen egy kis extra felkészülést igényel. Egy hosszabb autóút a melegben egy felnőttnek sem egyszerű, nemhogy egy gyereknek. Ezért érdemes jó előre átgondolni, mi legyen velünk az autóban, hogy minél komfortosabban utazhasson gyermekünk, és ezáltal az egész család is. Lássuk, mire lesz szükség!

  1. Az első, és legfontosabb, a víz! Mindig dupla annyi folyadékot vigyünk magunkkal, mint amennyi az útra elég, mert sose tudhatjuk, mi jön közbe! Nekünk volt már részünk röpke kétórás kerékcserében az autópálya mellett, 35 fokban (szerencsére ez még a Máté előtti időszámításban történt). Ezzel tényleg nem érdemes spórolni, és az autóban is biztos elfér 1-2 extra palack ásványvíz.
  2. Néhány váltáspóló/body a babának, lehetőleg 100% pamutból. Hiába van akármilyen hájtek gyerekülésünk, szinte biztos, hogy a gyerkőc háta beizzad a melegben (személyes tapasztalat). 1-2 óránként érdemes ellenőrizni, és ha szükséges, átcserélni a felsőruházatot.
  3. Kedvenc plüssállat, cumi, kispárna, kinek mi… Ha nyűgös a baba, nem hiányzik még egy extra fél óra, amíg vörös fejjel, félig kilógva a csomagtartóból, a bőrönd mélyéről próbáljuk előhalászni a kis kedvencet. Legjobb, ha előre bekészítjük a kezünk ügyébe!
  4. Mesés- és vagy mondókáskönyv, illetve valami interaktív játék. A legjobb alvásidőben indulni, de Murphy törvény, hogy ha csak a sarokra ugrunk le egy doboz tejért, akkor a baba pár másodpercen belül elalszik. Bezzeg, ha hosszabb útra mennénk, mikor lehetősége lenne egy jó nagyot aludni a lágyan ringatózó autóban, olyankor tágra nyílt szemmel üli végig az utat, és folyamatosan ficánkol, mert hirtelen eszébe jut, hogy autókázás helyett inkább lefutná a maratont…
  5. Vékony takaró és/vagy pulóver. Hiába indulunk el 35 fokban, előfordulhat, hogy egy gyors zápor jól lehűti a levegőt, és ilyenkor praktikus, ha be tudjuk takarni a babát egy könnyű takaróval.
  6. Nedves törlőkendő. Evés/ivás után ezzel a legkönnyebb tisztává varázsolni a gyerek kezét/száját/az összemaszatolt autót. Sőt, akár egy kis felfrissülést is jelenthet a csemetének, ha áttörölgetjük az arcát, nyakát, karját a nagy melegben.
  7. Váltás pelenka és textilpelenka. Szintén Murphy barátunk miatt, hiszen mikor a legalkalmasabb egy jó nagyot rotyizni…?
  8. Napellenző. Ha esetleg nincs ilyenünk, a textilpelenka is jó szolgálatot tehet az ablakhoz fogatva.
  9. Ennivaló. De milyen autó- és bababarát nasik vannak, amiket akár út közben is adhatunk a kicsiknek? Erről szól majd a következő bejegyzés…

Kuktanyu

Anyák napi ajándékötletek a konyhából

Közeleg az anyák napja, ezért összeszedtem néhány ajándékötletet, amik garantáltan megdobogtatják a nagyik/dédik szívét. Pláne, ha hozzátesszük, hogy a másfél éves unoka is segédkezett az elkészítésben…

  1. Variációk só-liszt gyurmából

Először is, íme az én jól bevált receptem a só-liszt gyurmához: 1 adag liszt, ugyanannyi finomszemcséjű só, feleannyi víz. Vasárnapig van még idő, hogy magától is kiszáradjon, de aki meg akarja sürgetni a folyamatot, az 100 fokra előmelegített sütőben fél órán át, utána 150 fokon két órán keresztül süsse a gyurmát! Ne felejtsünk el egy kis lyukat vágni az alkotásokba száradás előtt, hogy fel tudjuk majd akasztani! Az elkészült műveket akár ki is festhetjük, vagy egy kis lakkal átkenhetjük, hogy szépen csillogjanak.

Tenyérnyomat: a jól bevált klasszikus. Nyújtsuk ki a gyurmát kb. ujjnyi vastagra, majd formázzunk belőle kört! Ezután kérjük meg babánkat, hogy nyomja bele a tenyerét! Mi idén ilyennel készültünk a nagymamáknak, és nagyon örültem, hogy Máté ezúttal szívesen nyomta a tenyerét a gyurmába, ugyanis korábban erre semmi pénzért nem volt hajlandó…

20170502_083445

Szív alakú dísz: ehhez én elővettem a szív alakú mézeskalács szaggatót, de ha nincs ilyen forma a készletünkben, egy sablon segítségével, késsel is kivághatjuk. Ezután jöhet a díszítés: keressünk mindenféle konyhai eszközt, ami érdekes mintát ad. Nálunk előkerült a sajtreszelő, a citromfacsaró és –reszelő, a derelyevágó, a habnyomó fejei, és egy játék csavarhúzó is, amit Máté még korábban rejtett el a konyhai fiókban… Egyébként ez utóbbi is érdekes nyomot hagyott a gyurmán. Díszítés után késsel bele is írhatjuk a szív közepébe, hogy „mama”, vagy „dédi”, attól függően, kinek szánjuk (persze ezt akkor tegyük, ha a gyerkőc már nincs a közelben). Nálunk ebből ezúttal nem született remekmű, mert mindig újragyúrtuk a kész alkotást, de Máté nagyon élvezte a mintázást!

kulcstarto-sutheto-gyurmabol

Virágkompozíció magokkal: ehhez vegyük elő a készleten lévő száraz hüvelyeseket. Formázzunk megint egy kört a só-liszt gyurmából, utána rakjunk ki virágformákat bab, lencse, sárgaborsó segítségével! A kicsik imádják a puha anyagba nyomkodni a bogyókat, nekünk csak a virág kialakításában kell segíteni.

  1. Tenyérlenyomatos kötény

A sütni-főzni szerető nagyik imádni fogják ezt az ajándékot! Hiszen akárhányszor nekiállnak sütögetni, eszükbe jut majd az imádott unoka. Így aztán még finomabb lesz az étel… Az elkészítés pedig egyszerű és mókás: kell egy fehér kötény és egy kis textilfesték, és indulhat az ajándékgyártás (maszatolás…?!). A kész művet érdemes a visszáján átvasalni, így tartósabb lesz!

b889a41b8bebc4616bd5734dd9511a49

  1. Saját készítésű sütemény

Ki ne örülne egy kis házi finomságnak? Ráadásul egy egyszerű piskóta is jó pár lehetőséget rejt a kicsiknek a segédkezésre. Mi most rebarbarás-vaníliás piskótával leptük meg a dédit. Máté verte fel a tojásfehérjét, segített a tészta kikeverésében, és a díszítésben (meg a díszítőelemek előkóstolásában). A sózást és cukrozást is rábíztam, és lisztből is szórhatott pár marékkal a tésztába. Egy jó tanács: tegyünk egy konyharuhát a székre, amin gyermekünk áll a sütés-főzés közben, mert valószínűleg nem ússza meg szárazon…

kep1

Jó készülődést!

Kuktanyu

Képek forrásai:

https://www.pinterest.de/wackyz/apron/
http://femina.hu/husvet/so-liszt-gyurma-diszek/
http://legjobbkave.hu/egyedi-kulcstarto-keszitese-kavebol-sutheto-gyurmaval/

Pucér baba boldog baba!

Sokan tapasztalták már, hogy a gyerekek imádnak pucéran lenni. De miért is? A baba ruhák főként cukik, de nem feltétlen kényelmesek. Gondolom ezzel is számtalan anyuka szembesült már. Eddig nincs semmi új a gondolatmenetemben, igaz?

Ezen a gondolatmeneten azonban tovább mentem. Feltettem a kérdéseket én is. De a válaszokban a puszta kényelmetlen viselettől tovább jutottam, amikor elkezdtem időt szánni kisfiam megfigyelésére. Még nem volt 4 hónapos Sólyom, amikor a pucérkodós időt bevezettük a napirendbe. Ez a fürdést megelőző fél vagy akár egy óra is lehet. Azért persze a pelust fent hagytuk, nehogy a franciaágy “balesetes” legyen. Szerencsére a hálószobában a kályhával jól be tudtam fűteni, így nem kellett a hőfok miatt aggódni, csak önfeledten élvezni a huncutkodást. Olyan volt a kicsi Sólyom, mint aki ténylegesen szárnyakat kapott!

Élményeimet meséltem a védőnőmnek, aki megerősített a megfigyeléseimben, miszerint valóban jótékony a mozgásfejlődésben a pucérkodás, a bőrkontakt miatt. Végül is ez paraszt logikával is ki logikázható, hiszen a külvilág, a környezet érzékelése úgy a legjobb, ha nem csupán a kezünkön érezhetjük közvetlenül. Ez saját testtudatát, a környezet megismerését és mozgás fejlődésével az idegrendszer és a gondolkodás fejlődését is magával hozza. Megtapasztalhatja a hideget, meleget, szúrósat, puhát, selymeset és még sorolhatnám. Már csak azt nem értem, a sok-sok olvasott cikk közt miért nem bukkantam egyre sem, amiben erről írtak.

A Lelki köldökzsinór című könyvben méhen belüli időszakkal kapcsolatosan említik, hogy az egyik legkorábban kifejlődött érzékelési forma a bőrérzékelés, és ezért is fontos, hogy ez az igen szenzitív érzékelési forma születés után egyből használva legyen, a baba érezhesse anyja testét. Ez a csodás pillanat biztos sokaknak feledhetetlen marad, még akkor is, ha csak 5 percre adták oda bőrkontaktra és nem volt meg az “aranyóra”.

Sajnálatos módon nem hagyhatom egész napra szabadon az én kis drágámat, ezért elkezdtem átszortírozni a sok babarucit. Néhány képes illusztrációval és egy kis listával szeretném megmutatni mire jutottunk a kényelem alapú válogatásban:

– Rugiknál nagyon akadályozó tud lenni, ha nem megfelelő a lábfejénél a kialakítás és kicsúszkál a lábacskája. (lásd a képen!)

IMG_5794
– body-k lábnál való kivágása 3 típusból kettő jó! (a képeken mindez jól látszik)

IMG_5793
– Rugalmas anyag, pamut anyag minden ruhatípusnál jó lehet. A jó szabású kemény anyagú ruha épp úgy hátráltató tud lenni, mint a rossz szabású, de jó anyagú ruha!

IMG_5804
– A lecsúszó zokni zavaró! Egyrészt akadályozza a mozgásban, másrészt, ha elhagyja, akkor keresgélhetjük miközben a kicsi lába fázik. Ritka a jó zokni, mint a fehér holló! Mi mostanában átálltunk a harisnyára. (ebben az esetben az öltözet: harisnya+body+vékony pulcsi, vagy mellény)
– Nagy kedvencek a vékony kötött pulcsik és mellények. Rugalmasak és melegek egyben!

IMG_5792
– A kézi kötött holmik praktikusak, mert a babánk alkatához igazíthatjuk. Mintát és a lazaságát mi szabályozzuk, így maximalizálható a rugalmasság. Ezáltal nem csak könnyen mozog benne, hanem mondhatni vele nő a ruha, így sokáig használhatja.

– Mosipelusosoknak: Mi inkább csak estére használunk nagyobb, illetve bambusz betétet. Nappalra vékonyabb, rugalmasabb betétet használunk, ami természetesen nem bír annyit, viszont kényelmesebben tud benne mozogni.

Tapasztalatom szerint a netes oldalakon, ahonnan én is vásárolok, nagyon segítőkészek, ha az ember elmondja mik a fő szempontjai a vásárlás kapcsán.
Nem tudom pontosan, hogy a pucérkodás, a közös jógák, vagy pusztán a jó genetika az oka, (vagy mind együttvéve) de szerencsére a mozgásfejlődésben minden időben elkezdődött Sólyomnál.

IMG_5791
Remélem a továbbiakban a tudatos ruhaválasztással is segíthetem kibontakozásában.

Sólyom szárnyán

Apai ösztönök

Sokan beszélnek arról, hogy mikor egy Nőnek gyermeke születik, előjönnek az Anyai ösztönök. Na de mi a helyzet a férfiakkal?
Örülök, hogy a Samu tanul oldalon, nem csak mi Anyák írunk, hanem Samu apukája is megosztotta velünk gondolatait, kicsit feltárva az apai részt a gyermek életében.   Az én párom szűkszavú, ő nem írna ilyen beszámolót, azonban napról napra lenyűgöz rejtett képességeivel. Ez azért is érdekes, mert Sólyom előtt gyereket sem fogott a kezében.

Korábban a baba-mama jógáról szóló írásomban már említettem azt a játékot, amit a párom talált ki a nagylabdával, s erre a gyógypedagógus rokonunk közölte, hogy ő ezt fejlesztésnek csinálja. Nálunk pedig csak apa mókázott a fiával!
Ezt követően egy barátnőm jött látogatóba, aki jártas az alternatív gyógymódok területén és az esti pancsi után nézte, amint a párom a napi rutin szerint babaolajjal átmasszírozgatja a fiunkat, majd a végén a kicsi buksiján táncoltatni kezdte az ujjait. Ezt szintén mókázásból tette, és Sólyom nagy vigyorgással díjazta. Ekkor barátnőm megjegyezte, hogy milyen okos húzás ez a páromtól, hogy így segíti a gyereket, hogy könnyebben elalhasson. Először nem is értettük, majd elmagyarázta, hogy akupresszúrás pontok ütögetése ujjbeggyel elősegíti az alvást, ezek a pontok pedig a fejtetőn találhatók. Szóval drága párom ismételten rejtett képességektől vezérelve valami olyat tett, ami igazán hasznos a fiunknak.
Már várom a következő húzását, vajon melyik apa-fia mókázásukról fog még kiderülni, hogy kifejezetten hasznos tevékenység?!

Egy a lényeg kedves Anya társak: Ne becsüljük le az Apukák ösztöneit! Néha kicsit bele kell lazulni ebbe az anyaság dologba és teret engedni a párunknak is, hisz van amit csak ők tudnak majd megtanítani. Tudom ez nehéz dolog, eleinte a rutintalansága miatt én is a szemem sarkából követtem őket mikor a párom volt Sólyommal, de mára ez nyomtalanul elmúlt. Néha persze kikerekednek a szemeim mikor határozott mozdulatokkal lóbálja, vagy emelgeti, de ez a másodperc tört része alatt átmegy nevetésbe, miután látom Sólyom arcát, aki csak kacarászik a dolgon.

Anyukák, csak lazán!
Hajrá apukák!

Sólyom szárnyán

Azok a bizonyos „K” betűsök és hüvelyesek

– a terhes nők, a szoptatós anyukák és a totyogók mumusai. A karalábé, karfiol, káposzta, bab, borsó, lencse és társaik tele vannak hasznos anyagokkal (vitamin, rost, fehérje), mégsem örvendenek nagy népszerűségnek ezekben az időszakokban. Puffasztó hatásuk miatt sokan félve adják az érzékeny gyomrú kisdedeknek, jóval a hozzátáplálás után is. Terhesen az ember lánya örül, ha a magzat elfér a feszülő pocakban, nem hiányzik hozzá a puffadás, szoptatás alatt pedig a legtöbben teljesen lemondanak ezekről a zöldségekről, nehogy a tejbe jutó anyagokkal a babának okozzanak hasfájást.
A terhesség alatt én is elkezdtem kerülni a „K” betűsöket, aztán amikor már a brokkolit és a borsót is kipiszkáltam a tányér szélére, a férjem meg volt győződve róla, hogy épp a „B” betűs élelmiszerekre haragszom… Mikor a kisfiam megszületett, megismerkedtünk a „hasfájósság” nehézségeivel, így aztán megint nem mertem ilyesmiket enni, hiszen Máté anyatejes baba volt. Mire elkezdtük a hozzátáplálást, már rendesen beleástam magam a témába, hiszen a legtöbb főzelék hüvelyesekből és káposztafélékből készül. Én pedig nem akartam visszahozni a sötét hasfájós korszakot. Kutakodtam, kísérleteztem, meghallgattam más anyukák tapasztalatait is, és arra jutottam, hogy némi előkészülettel és körültekintéssel a legtöbb esetben megelőzhetőek a „mumuszöldségek” okozta kellemetlen tünetek. Össze is gyűjtöttem azokat a módszereket, amik nálunk leginkább beváltak:

1. Amiből lehet, kímélőbbet választok. A hüvelyesek közül ilyen például a vörös lencse, és a mungóbab. Káposztafélék közül a kínai kel és a kelbimbó a „legkönnyebbek”.

2. A hüvelyeseket már a főzést megelőző éjszaka beáztatom, hogy kioldódjanak a puffadást okozó anyagok.

3. A főzéshez lecserélem a vizet, amiben áztattam, és a forrás után is vizet cserélek a zöldség alatt. Ha hab keletkezik a főzés közben, azt leszedem egy kanállal.

4. Amikor káposztafélét készítek, kivételesen nem teszek fedőt az edényre, és gyakran megkavarom a főzeléket, így elősegítve a gázokat képző illatanyagok távozását.

5. Bár szinte mindegyik szakácskönyv úgy kezdi a főzelékrecepteket, hogy „pirítsunk egy kis hagymát”, én inkább kihagyom ezt a lépést. A hagyma önmagában is puffasztó, jobb, ha nem kombináljuk ezekkel a zöldségekkel.

6. A kömény a barátunk! Nem véletlenül javasolják hasfájós babáknak a köményteát. A főzelékhez őrölt változatot szoktam adni, így nem lesznek majd a kész ételben zavaró magocskák.

7. És végül az egyik legnehezebb: a lassú evés művészete… Anyaként sem egyszerű ezt betartani, és a babákat se könnyű rávenni, mikor az evést csak egy kötelező körnek tekintik a fontos felfedeznivalók közepette. Pedig érdemes próbálkozni vele, hiszen a kapkodással az ember sok levegőt nyel, ami sokat tud rontani a „gázos” helyzeten…

Ha mindezeket betartjuk, akkor is nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a saját, vagy babánk testének jelzéseire. Ha valamelyik zöldség még így is hasfájást, puffadást okoz, azt inkább ne erőltessük, és tényleg tegyük a „mumus” kategóriába!

Kuktanyu