születésnap kategória bejegyzései

Remek a hangulatom –tom –tom… szülinapi torta receptek

A július nálunk az ünneplésről szól. Ekkora esik a házassági évfordulónk, a férjem szülinapja, és névnapokat is tartunk ilyenkor. Két éve újabb ünnepelni valóval bővült a júliusunk: a kisfiam születésnapjával. Eddig kétszer volt alkalmam tortát sütni neki, és mindkét alkalommal igyekeztem szép, finom, és szuperegészséges süteményeket összehozni, amiből bátran lakmározhat a kis szülinapos. Az első nagy napra két tortát is sütöttem (mert kétszer ünnepeltünk), de mindhárom torta pillanatok alatt elfogyott, úgyhogy azt hiszem, kijelenthetem, hogy sikere volt az alkotásaimnak.
Íme, a receptek:

IMG_0040
Mindenmentes focilabda torta első szülinapra:

Hozzávalók:
búzadara
víz vagy rizstej
banán
karobpor
meggylé

A mennyiségek attól függnek, hogy mekkora tortát tervezünk.

Elkészítés:
Főzzünk jó kemény grízt víz, vagy rizstej felhasználásával! Béleljük ki a masszával a félgömb alakú formánkat, kb. ujjnyi vastagon! Törjünk össze banánt, és keverjük el egy kevés karobporral, ez lesz a „csokikrémes” töltelék. A tetejét borítsuk be grízzel! Tegyük az egészet hűtőbe, míg jól megszilárdul, majd fordítsuk ki a tortát a formából! Főzzünk még egy kevés kását meggylé felhasználásával! Egy éles késsel rajzoljunk focilabdájú mintát, majd díszítsük a sötét foltokat a meggylével készült grízzel!

Tapasztalatok:
Igazi első szülinapra való, mindenmentes torta glutén, tojás, cukor felhasználása nélkül. Mivel banánnal van töltve, ezért nem szükséges édesíteni. Ha a grízt rizstejjel készítjük, annak is lesz egy kis édeskés íze, de vízzel készítve is finom! Mi kb. a „boldog, boldog, boldog születésnapot” sorig tudtunk gyönyörködni a remekműben, a „kívánjuk, hogy legyen még…” résznél már a torta felét elpusztította a kis egyévesem… 🙂

IMG_0042

Gesztenyés macitorta tej és tojás nélkül:

Hozzávalók:
Piskóta:
2,5 dl 100%-os almalé
1 cs. sütőpor
25 dkg liszt (én felesben használtam kukorica- és finomlisztet, hogy kisebb legyen a gluténtartalom)

Krém:
1 cs. vaníliás pudingpor
5 dl víz vagy rizstej
fél cs. natúr gesztenyemassza
1 tk. karobpor
1 nagy, érett banán

Elkészítés:
A sütőport összekeverjük a liszttel, majd az almalevet fokozatosan hozzákeverve sűrű masszát kapunk. Kerek tortaformába öntjük, és 190 fokon kb. 20 perc alatt készre sütjük. A krémhez a pudingpor és a víz, vagy rizstej felhasználásával közepesen sűrű pudingot főzünk. A banánt összetörjük, és belekeverjük. Elfelezzük a pudingot, és az egyik feléhez hozzákeverjük a gesztenyemasszát, a másik feléhez pedig a karobport adjuk. A tortát középen kettévágjuk, és megkenjük a gesztenyés masszával, de meghagyjuk kb. az 1/3-át a díszítéshez. Rátesszük a tetejét, majd az egészet bevonjuk a karobporos krémmel. A maradék gesztenyés masszával szemet, szájat, hajat rajzolunk a macinak.

Tapasztalatok:
Nekem eleinte furcsa volt, hogy a tészta tényleg csak ennyiből áll, így többször is ellenőrizgettem sütés közben. Szépen megsült, de a kukoricaliszttől kicsit „morzsálós” lett a tészta, ami a sok krém miatt nem volt zavaró. A banán és az almalé miatt ez a torta is kellően édes egy egyéves ízlésének. Apának ez a kreáció nem ízlett, de Máté és a szomszéd kislány is élvezettel fogyasztotta a macit, így ezt is sikerként könyveltem el. (Apa meg kapott a szülinapjára egy rendes liszttel és cukorral készült tortát, így szent volt a béke…)

IMG_0041

Vonattorta két évestől felfelé:

Hozzávalók:
Piskóta:
3 tojás
3 dkg cukor (lehet nyírfacukor is)
25 dkg liszt

Töltelék:
1 cs. vaníliás pudingpor
5dl tej
25dkg túró
1 nagy banán

Máz:
10 dkg vaj
5 dkg porcukor
3 ek kakaópor, vagy 1 ek. karobpor

Díszítés:
1 db túró rudi
roletti
kerek formájú keksz
mazsola

Elkészítés:
A tészta hozzávalóiból piskótatésztát készítünk egy őzgerinc formában. A kész piskótát 3 egyelő részre daraboljuk, majd hosszában kettévágjuk mindegyik darabot. Az utolsó „vagon” felső részéből kivágunk egy kocka formát, amit az első „mozdony” tetejére erősítünk egy kis krémmel. A krémhez közepesen kemény pudingot főzünk, beletesszük a túrót, a banánt, és az egészet összeturmixoljuk. A hosszában kettévágott tésztákat megtöltjük a krémmel, majd vékonyan körbekenjük a maradékkal. A vagonokat összekötjük a rolettivel. A mázhoz felolvasztjuk a vajat gőz fölött, majd hozzákeverjük a cukrot. A végén hozzáadjuk a kakaót, vagy karobport is, majd amikor már nem olyan forró, bevonjuk a tortát. Egy kis maradék mázzal a vagonokra ragasztjuk a kekszeket, ezek lesznek a kerekek. A mozdony elejébe belefúrjuk a túró rudit (ez lesz a kémény). Az utolsó vagont, pedig megtöltjük mazsolarakománnyal (vagy más kedvenc csemegével).

Tapasztalatok:
A kisfiam azonnal felismerte, hogy vonattal van dolga, aminek nagyon örültem, mert mostanában járműmániás. A mazsola nála nagy kedvenc, így tapsikolt örömében, amikor meglátta az utolsó vagonban a rakományt. Én Máténak kakaót még nem adtam, és egyszer egy étcsokidarabokkal dúsított sütemény nagyon megfogta a hasát, ezért nem kakaóval készítettem a bevonatot, hanem karobporral. Anyósom azonnal kiszúrta a turpisságot, de szerencsére másnak nem tűnt fel, sem a színe, sem az íze miatt, pedig öten ettünk belőle. Azzal a lendülettel el is fogyott ez a torta is.

A gyertyákat és/vagy a tűzijátékot egyik kreációról se felejtsük le, mert úgy lesz teljes az élmény!

Kuktanyu

Advertisements

Születésnap Montessori módon

Ahogy közeledett Samu születésnapja egyre jobban aggasztott, hogyan fogjuk megünnepelni. Valamiért hiányérzetem volt, kerestem valamit, de magam sem tudtam, hogy mit. Mást szerettem volna, mint lufik, torta és ajándék – bár ezeket sem akartam kihagyni. Egyre gyűltek a szívemben a gomolyfelhők, amikor váratlanul szembejött a megoldás: Montessori-féle születésnap. Annyira meghatott, amit olvastam róla, hogy rögtön tudtam, ezt ki szeretném próbálni! Szívem szerint azonnal tartottam volna egy születésnapoi bulit, de nem vagyok egyedül, nem csak az én döntésem egy ilyen fontos családi esemény. Izgatottan meséltem a férjemnek, vajon ő mit szól majd ehhez az újításhoz. És persze ahogy a jó dolgokkal lenni szokott, ő is benne volt!

Miről is van szó? Egy csodás szertartás, ami kicsiknél-nagyoknál egyaránt működik és a saját nappalinkban is megvalósítható. (Többek között ez az, amit nagyon szeretek a Montessori-módszerben – az elhatározásnál több a legtöbb esetben nem is szükséges.) A

A szertartás alapja, hogy a Föld egy év alatt kerüli meg a Napot.

szertartás alapja az az egyszerű tény, hogy a Föld egy év alatt kerüli meg a Napot, azaz pontosan annyiszor tette meg születésed óta ezt az utat, ahány éves vagy. Ezt a Nap körüli utazást játszuk el a születésnapi szertartásban.

Hogyan néz ki pontosan? Szükségünk lesz egy gyertyára (ez szimbolizálja a Napot), egy földgömbre vagy egy akármilyen labdára (ez szimbolizálja a Földet) és fényképekre az ünnepelt életéből. A gyertyát letesszük középre, a vendégek körbe ülnek úgy, hogy legyen kellő hely a Nap körbe járásához, végül az szülinapos kezébe adjuk a Földet és már kezdetét is veheti a születésnapi ünneplés.

Meggyújtjuk a gyertyát és elmeséljük a gyerekeknek, hogy ez jelképezi a Napot, és a földgömb/labda a Földet. A Földnek egy egész évre van szüksége, hogy megkerülje a Napot. Az ünnepelt előző születésnapja óta megint megtett, befejezett egy ilyen kört a Föld, és így ő egy évvel idősebb lett. Ekkor megkérjük a szülinapost, hogy fogja meg a Földet és induljon el a Nap körül – pont úgy, ahogy ez a valóságban is történik. Ahogy ő lassan körbejár, elkezdjük mesélni az élete történetét – egészen onnan, hogy megszületett. Ahogy haladunk előre, elérkezünk az első kör végére, 1 éves lett. És folytatjuk tovább. Az események között többször el is ismételhetjük, hogy “megy a Föld a Nap körül, megy a Föld a Nap körül”, amit a vendégek is mondhatnak velünk, így “nézőkből” ők is részeseivé tudnak vállni az eseményeknek.

Hogy mennyire részletesen vagy nagyvonalúan mesélünk az leginkább a jelenlévőkön múlik. A kicsik még természetesen nem tudnak hosszan összpontosítani, náluk érdemesebb csak 2-3 nagyobb történést megemlíteni. A nagyobbaknak akár terjengősebb is lehet a mesélés, vagy megemlíthetünk olyan eseményeket is, amiben a jelenlévőkkel együtt vett részt (pl. óvodai/iskolai előadás vagy közös nyaralás). Mikor elérünk a mai naphoz, a születésnaphoz, az ünnepelt elfújja a gyertyát.

Ekkor elővehetjük a fényképeket, és mindenki kedvére nézegetheti az egész “buli” alatt. Sőt, emlékdobozt is készíthetünk, amibe az elmúlt év legszebb, legfontosabb emlékeit gyűjthetjük – jöhet bele akármi, ami abban az évben meghatározó jelentőségű volt az ünnepeltnek.

Ezt a szertartást kezdtük el mi idén, Samu második születésnapján. Bízom benne, hogy egy családi hagyomány első alkalma volt ez! Felmerülhet a kérdés, Hogyan lehet ezt egy 2. szülinapon megvalósítani? Egyszerűen! Kitettük a gyertyát, előkészítettük a földgömböt, készítettünk fényképalbumot és cédulákra felírtuk, mi minden történt Samuval az elmúlt 2 évben (minden hónapra írtunk valamit). Miután minden a helyén volt, elmondtuk, mi fog történni – Samut persze elsősorban a gyertya izgatta, leginkább arra bírt figyelni. Örömmel fogta a kezébe a földgömböt és elindult a Nap körüli útra. A tempója azonban gyorsabbnak bizonyult, mint hogy én havi részletességgel el tudjam mesélni az életét. 🙂 Ezért egy rövidített verziót adtam elő, amit csak a felnőtt vendégek kísértek figyelemmel. Végül a második kör végén nagy örömmel elfújta a gyertyát. Ekkor elővettük a fényképalbumot. Nos, abban a pillanatban már annyira izgatott volt a vendégektől, meg hogy mi lesz itt, hogy egy pár perces felszínes lapozason túl nem volt türelme hozzá. Azóta azonban már több százszor végig lapoztuk az albumot és sokat mesélek neki a képekről, amit nagyon örömmel hallgat. Ő maga hozza nekem, hogy nézegessük, meséljek, utánozza, amiket a képeken lát vagy éppen örül, hogy a Nagyi ölében ül az egyik oldalon.

Meg kell mondjam, játszom a gondolattal, hogy a felnőtt szülinapokon is bevezetem ezt a szertartást. Igaz, hogy jó sokszor kell majd megkerülni a Napot, de én alig várom, hogy csináljam. Egyszerűen és mégis magával ragadóan mutatja be az idő múlását. Egész más hangulata van, ha arra gondolunk, hogy “újra megkerülte a Föld a Napot”, mint annak, hogy “öregszünk”. Még akkor is, ha a kettő alapvetően ugyanazt jelenti. Közben ahogy mind együtt vagyunk és elmeséljük az életed történetét, legyen az 2, 18 vagy 40 év, közösen éljük át mi minden történt már veled – azt gondolom ez a fajta együttlét az ünnep maga.

Samu tanul

Apró örömök

Szerencsésnek mondhatom magam, mert évről évre egyre jobban szeretem a karácsonyi készülődést. Ma már nem csak 3 napig tart a karácsony, hanem az advent időszakában is minden nap készülünk, hangolódunk az ünnepre. Tavalyi év sikerességének köszönhetően az adventi naptárunkat az év más eseményén is használjuk. Szeretném, ha a születésnap is többről szólna, mint egy gyorsan elmúló pillanatról.

Az adventi naptárunk lényege az volt, hogy 24 napot elosztottam a családi létszámmal (amely a mi esetünkben 4 főt jelent) így mindenkinek 6 napja volt. Ez20161228_133849 azt jelentette, hogy adott napon a család egyik tagjának kedvére teszünk előre meghatározott dolgokkal, cselekedettel. Így a legkisebb fiamnak pl.: „2 óra csak Anyával” vagy a nagyobbik fiamnak „mécses festés” de a férjemnek és nekem is kerültek üzenetek a zsebekbe. Annyira szerettük ezt az édes terhet és olyan jó volt örömet szerezni egymásnak, hogy úgy döntöttünk a születésnapokra is hasonlóképpen hangolódunk.

Az adott nap előtt egy héttel elkezdünk kedveskedni az ünnepeltnek. Természetesen ezt is előre leírjuk, és minden nap húz az adott családtag. Csak a születésnapost ünnepeljük most már hárman. Pl. kedvenc étel, sütemény elkészítése vagy családi kirándulás, esetleg egy kedves üzenet. (De persze ez családonként, személyenként változhat, attól függően, hogy kinek mi jelenti az örömöt.) Mindez hét napig tart. Apró örömök a mindennapokban.

A másik ötletem pedig idén alakult ki, amikor az újonnan kapott ajándékoknak keressük helyét a gyerekszobában. (Szükségesnek érzem megjegyezni, hogy szerintem nincs okom panaszra, mert nagyon visszafogott ajándékozás zajlik a családban.) Minden karácsony, születésnap és húsvét előtt (amikor ajándék dömping várható) megválunk egy-két játéktól. Nagyobbik fiamnál ez azt jelenti, hogy átadja a kistestvérének, unokatestvérének, később pedig valamelyik rászoruló gyerkőcnek azt a játékot, amelyet kiválaszt. Szeretném hinni, hogy sikerül ebben is örömünket lelni.

Végül megosztanám a következő sorokat, melyre az ünnepek alatt akadtam rá. Böjte Csaba gondolata egy négy gyermekes családapa tollából:

„..Ha a házasság rendben van, a család is rendben van. Ha a házasság bajban van, a család is bajban van. A házasság szentség; a gyermekek pedig ennek a szeretetközösségnek a gyümölcsei. Vagyis nem a gyerekeinknek kell mindent megadnunk, hanem a házasságot kell életben tartanunk: azzal ugyanis a gyerekek is mindent megkapnak, amire igazán szükségük van….”

Gyöngy