só-liszt gyurma címkéhez tartozó bejegyzések

Anyák napi ajándékötletek a konyhából

Közeleg az anyák napja, ezért összeszedtem néhány ajándékötletet, amik garantáltan megdobogtatják a nagyik/dédik szívét. Pláne, ha hozzátesszük, hogy a másfél éves unoka is segédkezett az elkészítésben…

  1. Variációk só-liszt gyurmából

Először is, íme az én jól bevált receptem a só-liszt gyurmához: 1 adag liszt, ugyanannyi finomszemcséjű só, feleannyi víz. Vasárnapig van még idő, hogy magától is kiszáradjon, de aki meg akarja sürgetni a folyamatot, az 100 fokra előmelegített sütőben fél órán át, utána 150 fokon két órán keresztül süsse a gyurmát! Ne felejtsünk el egy kis lyukat vágni az alkotásokba száradás előtt, hogy fel tudjuk majd akasztani! Az elkészült műveket akár ki is festhetjük, vagy egy kis lakkal átkenhetjük, hogy szépen csillogjanak.

Tenyérnyomat: a jól bevált klasszikus. Nyújtsuk ki a gyurmát kb. ujjnyi vastagra, majd formázzunk belőle kört! Ezután kérjük meg babánkat, hogy nyomja bele a tenyerét! Mi idén ilyennel készültünk a nagymamáknak, és nagyon örültem, hogy Máté ezúttal szívesen nyomta a tenyerét a gyurmába, ugyanis korábban erre semmi pénzért nem volt hajlandó…

20170502_083445

Szív alakú dísz: ehhez én elővettem a szív alakú mézeskalács szaggatót, de ha nincs ilyen forma a készletünkben, egy sablon segítségével, késsel is kivághatjuk. Ezután jöhet a díszítés: keressünk mindenféle konyhai eszközt, ami érdekes mintát ad. Nálunk előkerült a sajtreszelő, a citromfacsaró és –reszelő, a derelyevágó, a habnyomó fejei, és egy játék csavarhúzó is, amit Máté még korábban rejtett el a konyhai fiókban… Egyébként ez utóbbi is érdekes nyomot hagyott a gyurmán. Díszítés után késsel bele is írhatjuk a szív közepébe, hogy „mama”, vagy „dédi”, attól függően, kinek szánjuk (persze ezt akkor tegyük, ha a gyerkőc már nincs a közelben). Nálunk ebből ezúttal nem született remekmű, mert mindig újragyúrtuk a kész alkotást, de Máté nagyon élvezte a mintázást!

kulcstarto-sutheto-gyurmabol

Virágkompozíció magokkal: ehhez vegyük elő a készleten lévő száraz hüvelyeseket. Formázzunk megint egy kört a só-liszt gyurmából, utána rakjunk ki virágformákat bab, lencse, sárgaborsó segítségével! A kicsik imádják a puha anyagba nyomkodni a bogyókat, nekünk csak a virág kialakításában kell segíteni.

  1. Tenyérlenyomatos kötény

A sütni-főzni szerető nagyik imádni fogják ezt az ajándékot! Hiszen akárhányszor nekiállnak sütögetni, eszükbe jut majd az imádott unoka. Így aztán még finomabb lesz az étel… Az elkészítés pedig egyszerű és mókás: kell egy fehér kötény és egy kis textilfesték, és indulhat az ajándékgyártás (maszatolás…?!). A kész művet érdemes a visszáján átvasalni, így tartósabb lesz!

b889a41b8bebc4616bd5734dd9511a49

  1. Saját készítésű sütemény

Ki ne örülne egy kis házi finomságnak? Ráadásul egy egyszerű piskóta is jó pár lehetőséget rejt a kicsiknek a segédkezésre. Mi most rebarbarás-vaníliás piskótával leptük meg a dédit. Máté verte fel a tojásfehérjét, segített a tészta kikeverésében, és a díszítésben (meg a díszítőelemek előkóstolásában). A sózást és cukrozást is rábíztam, és lisztből is szórhatott pár marékkal a tésztába. Egy jó tanács: tegyünk egy konyharuhát a székre, amin gyermekünk áll a sütés-főzés közben, mert valószínűleg nem ússza meg szárazon…

kep1

Jó készülődést!

Kuktanyu

Képek forrásai:

https://www.pinterest.de/wackyz/apron/
http://femina.hu/husvet/so-liszt-gyurma-diszek/
http://legjobbkave.hu/egyedi-kulcstarto-keszitese-kavebol-sutheto-gyurmaval/

Advertisements

Festék, festék, festék

Nem tudom, hogy van-e olyan gyerek, akit ne kötne–e le a festés. De ha még is létezik ilyen, akkor gyűjtöttem ki egy-két lehetőséget, amivel esetleg megszeretheti. Nekünk télen benti, nyáron pedig kinti elfoglaltság és nem csak papírra vagy ecsettel tudjuk kivitelezni. Az én fiam kb. másfél évesen kezdte az ismerkedést a festékkel. Először nagymamája az újfestést mutatta meg neki. Kipakolva a levegőre, percekig lefoglalta a festék világa és a színek varázsa. Mind a mai napig egyik legkedvesebb elfoglaltsága és minden nap lázba hozza. Sokat olvastam a bababarát festékekről, mi mégis a sima festéknél maradtunk. Számunkra a PEPCO-ban kapható festék vált be leginkább. Mára már megtanulta, hogy festés után mindig kezet mosunk, és festékes kezet szájba nem veszünk. De a piacon megannyi termék van, ami már vigyáz a picurkák egészségére.

Egy-két lehetőség, amit mi már kipróbáltunk, és van közte olyan is, amit esetleg még szívesen kipróbálnánk:

  1. Ujjal, tenyérrel vagy lábbal való festési lehetőségek:

Nálunk ezzel kezdődött a festés. Pár hónapos korukban még mi festettük be a kezüket, lábukat és lenyomtuk papírra vagy valami dísztárgyra, ezeket pedig ajándékba adtuk vagy emlékbe megtartottuk. Aztán később kb. 1,5 évesen Barnus az ujjával kezdett el festeni, ide-oda húzta a vonalakat, életkorának megfelelő rajzokkal ékesítette a lapokat. Elég hosszan szórakoztatta. Különböző formákat tudunk belőle alkotni és ebben már Zente is partner. Kicsit körülményes a rákészülés illetve a jóidőben talán szerencsésebb, de ünnepek körül egy közkedvelt ajándék is lehet.

Amit még csak próbálgatunk, az az ujjlenyomattal alkotás.

 5

  1. Villával való lehetőségek:

Ezt még csak tervezzük. Plusz hozzávaló csak egy műanyag villa. Egy-két inspiráló képet találtam a neten.

6

  1. Nyomda változatok:
  • szivacs
  • vattapamacs
  • levél
  • krumplinyomda (előkészületekkel jár)

Azt hiszem a festékkel való nyomda nekem sokszor nagyobb örömet okoz, mint Barnánank. Ősszel a szedett leveleket megfestettük és lenyomtuk a lapra (de bármikor lehet szedni/találni leveleket, amiket nyomdaként használható). A vattapamacsot is kipróbáltuk (éppen innen vettük az ötletet), de sajnos nem igazán kötötte le. 7

  1. Tárgyak festése:
  • befőttes üvegek – mécses készítés

Ezt is nagyon szeretjük, kicsit különlegesebb alkalmaknak számít. Télen mécseseket festettünk, de a nyári estékre is akár hangulatvilágításnak is kitűnő. A konyhában találtunk apró bébiüvegeket, de a nagy befőttes üvegek is feláldozhatók, hiszen ha meguntuk egyszerűen vízzel lemosható.
8

  • cserép virágedény

A napokban pedig az ültetést tettük kicsit színesebbé azzal, hogy előtte a virágedényeket megfestettük. Barna többnyire ecsettel fest, de akinek nem megy, ott az ujjal is kitűnő alkotások születhetnek.9

  • sógyurma

A sógyurmát pedig szintén azért szeretünk készíteni, mert ez egy többnapos alkotás. Egyik nap formázunk (ahol az elkészítés a legizgalmasabb) majd másnap festünk. Ezeket is lehet ünnepi ajándéknak szánni. Szerintem a nagymamának/nagypapának legkedvesebb emléke lesz.

  1. Ablakfestés:

Télen az ablakra is festettünk. Sablonnak papírból vágtunk ki valamit vagy a karácsonyi mézeskalács szaggatót vettük kölcsön. Egész kicsi kortól használható. Nemsokára nyusziváró formákat készülünk alkotni az ablakokra.10

Persze nem maradhat el nálunk sem a papírra festés. Néha annyival kiegészítjük, hogy állarcot készítünk, vagy kifestőt használunk aztán bizonyos időközönként kiállítást is szervezünk, ahol Barna tart előadást a képen látottakról. Ebbe az egész család is bevonható.

 

Gyöngy

 

 

Téli bakancslista gyerekeknek

A téli szünet gyerekként túl rövidnek, felnőtkként pedig megeshet, hogy túl hosszúnak tűnik. Haley három gyermekes anyuka és elképesztően sok ötletet oszt meg a oldalán, ráadádul minden lehetséges módon csoportosítva, ami megkönnyíti a keresgélést. Most éppen a téli szünet színesebbé tételére javasol ezer játékot – elsősorban kisiskolásoknak, és ovisoknak. (Itt találjátok a teljes bejegyzést angolul.)

Ez egy téli bakancslista – amit akár kinyomtatva a hűtőre is kitehetünk és gyűjhetjük a pipákat. Lehet ez konkrét ötlet, amit átveszünk, lehet inspiráció, hogy megírjuk a saját kívánság listánkat! Én úgy gondolom, egy ilyen felsorolás segíthet abban is, hogy valóban együtt töltsük az időt, hogy ne sodorjon el minket ezer feladat, főzés, mosás. Ne feledjük, az együtt töltött időnél és a figyelmünknél nem adhatunk többet gyermekeinknek.

Több ötlet nem szorul sok magyarázatra, de van, ahol konkrét leírást vagy akár letölthető anyagot is találunk – ezért érdemes magát az oldalt is felkeresni.

És akkor íme maga a lista:

Téli bakancslista

  • színezz ki egy színezőt – teljesen
  • építsünk egy erődöt a nappaliban – vagy inkább változtassuk a nappalit erőddé
  • nézd meg a kedvenc filmedet az erődből
  • maradjatok pizsamában egész nap
  • ajándékozd el a régi játékaidat és  a könyveidet a rászorulóknak
  • készítsetek mézeskalács házikót
  • igyatok kakaót … tejszínhabbal
  • építs hóembert
  • készítsetek hópelyheket papírból
  • menjetek zseblámpás vadászatra – keressetek eldugott szaloncukrokat vagy csomagdíszt
  • készíts kollázst – pl. az elmúlt évedről, télről, állatokról
  • készítsetek láva lámpát
  • aludj az egyik barátodnál vagy aludjon ő nálad
  • írj köszönő levelet annak, akitől a legkedvesebb ajándékot kaptad karácsonyra
  • dominózzatok
  • menjetek szánkózni
  • rakd ki életed legnagyobb puzzle-jét – nagyobbat, mint eddig valaha
  • nézegessetek képeket az elmúlt évről
  • készítsetek évvégi interjút – kérdezd meg a gyermekedet, mi a kedvenc játéka, könyve, filme, étele, tantárgya, állata, ki a legjobb barátja, mi szeretne lenni, ha nagy lesz
  • építsetek kártyavárat
  • menjetek bowlingozni
  • készítsetek valami NAGY-ot – pl. fessetek kézzel, szivaccsal vagy fessetek az ablaküvegre
  • építsetek akadály pályát
  • készítsetek családfát
  • készítsetek puzzlet müzlis dobozból vagy bármilyen más képből vagy fényképből
  • bújocskázzatok
  • játszatok Rubik kockával
  • menjetek korcsolyázni
  • kártyázzatok
  • menjetek ki a játszótérre
  • süssetek sütit
  • készítsetek só-liszt gyurmát (recept)
  • építsetek erődöt hóból
  • készítsetek labirintust ragasztószalagból (csak ragaszzátok a padlóra)
  • sátorozzatok a karácsonyfánál
  • készítsetek év végi családi fotót

Kalandra fel!

Testrészek hete

Múlt héten a TESTRÉSZEK-et állítottuk fókuszba, azzal a céllal, hogy az alapvetőek felismerése, megmutatása már magabiztosan menjen. Miért ez a téma? Samu már nagyjából tudja az arc és a test részeit, de azért még akadtak hiányosságok és keverések. Ezért gondoltam, hogy ez jó alkalom elmélyíteni és kiegészíteni a tudását. Ugyanakkor nem akartam túlzásba esni, épp ezért csak a következőkre koncentráltunk, test: fej, pocak, kéz, láb, arc: szem, száj, orr, fül és haj.

Nézzük mi volt a polcon:

  • két könyv,
  • baba,
  • testrészekkel feldíszített dobókocka, és
  • öltöztetős puzzle.

Az egyik könyv egy régi nagy kedvencünk Eric Carle From Head to Toe azaz a Fejbúbtól a lábujjig című könyve. (A linket azért csatoltam, hogy az első pár oldalát meg is tudjátok rajta nézni). Nagyon kedves könyv, mindegyik oldalon egy állatot találunk, ami valamit tud, például a pingvin forgatja a fejét, a fóka tapsol, az elefánt a lábával dobbant. És mellette a kérdés, hogy te is meg tudod csinálni? Samu nagyon szereti ezt a könyvet. Mikor hónapokkal ezelőtt először kézbe vettük, akkor én mutattam meg neki, hogy mit hogyan kell csinálni, amit meglehetősen mulatságosnak tartott, aztán szép lassan megtanulta ő is, mindig egyet-egyet. A múlt héten épp az elefánt volt a nagy kedvenc, nagyokat dobbantottunk a lábunkkal. Sajnos ez a könyv nem jelent meg magyarul :(, de azt gondolom, hogy más állatos könyvet is használtunk ugyanígy illetve valószinűleg lehet kapni hasonlót magyarul is.

A másik könyv, a Hohó! Kié ez a popó?, amiben minden állatot háttal mutatnak be és egy kihajtható fülecske segítségével látjuk meg elölről is őket. Ez volt az egyik első könyve Samunak, nagyon sokat nézegettük, de most nem igazán érdekelte. Pedig ezzel akartam a popót fogalmát bevezetni, de ez későbbre maradt.

A baba már régi vágyam volt, annyi helyről (Waldor és Montessori) olvastam, hallottam, hogy a fiú gyerekeknek is “kell” babázni, mert megtanulják általa például a gondoskodást. De valahogy mégse vettünk Samunak soha babát, és ha máshol voltunk sem érdeklődött soha irántuk. Ezt a babát Samu unokanővérétől örököltük, ezért ennyire lányos. Lehet ugyanis fiú babákat is kapni – ez nekem teljesen új volt. A baba célja a héten elsősorban a testrész gyakorlás volt, két dologra tudtuk nagyon jól használni: a gyönyörű hosszú haját simogatni és mivel alvós baba, a lecsukódó szemeit fogdosni. A többi testrészre általában már elfogyott az érdeklődés, de ezeket mindenképp alaposan tudtuk gyakorolni rajta. A gondoskodás még nem bontokozott ki igazán, inkább csak én voltam, aki megmutatta, hogyan is kell(ene).

A dobókocka egy nagyon egyszerű játékot rejt, minden oldalára ragasztottam egy testrészt, illetve az egyik oldalon egy egész alakos kisfiú mosolygott. A játék lényege, hogy dobunk a kockával (puha a kocka, hogy senkinek ne essen bántódása), és amelyik testrészt látjuk a kockán, azt megmutatjuk magunkon is, megfogjuk a fejünk, pocakunk, integetünk a kezünkkel , dobbantunk a lábunkkal. Az egész alakos oldalán pedig ugrálunk. Ezt azért tettem bele, mert Samu még nem tud ugrálni és most próbálom neki megmutatni, hogyan is kell. Hogy mit ragasztunk a kockára, ez szabadon alakítható, lehet arc és testrészeket külön vagy keverve, mindenkinek ahogy épp a legaktuálisabb a tanulás szempontjából. Az elkészítése nagyon egyszerű, kinyomtattam a testrészeket, kivágtam őket és üvegfóliával ragasztottam a kockára. Az üvegfóliának több jó tulajdonsága van, az egyik oldala ragad, átlátszó, meglehetősen tartós, de ugyanakkor újrahasználható. Egyszerűbb, gyorsabb és tartósabb mint a cellux. Ráadásul akármelyik barkácsboltban megtaláljátok.

Magát az ötletet egy ennél kissé bonyolultabb társasjáték (ThinkFun Guríts és Játssz!) adta,

gurits-es-jatssz-think
ThinkFun Guríts és Játssz!

ahol már kártyákat kell a dobókocka mellé használni. A dobókockának minden oldala más színű és azt a kártyát kell felfordítanunk, amilyen színt a kockával dobtunk, utána pedig a kártyán lévő feladatot kell teljesítenünk. Ehhez azonban már mindkettőt, a színeket is és a kártyán lévő tevékenységeket is ismerni kell. Azt gondolom ez inkább már nagyobbaknak, ovisoknak való, de az alapötlet már kicsiknél is használható.

Az öltöztetős puzzle egy pót megoldás volt, de a legnagyobb sikert ő aratta. Olyan kirakót kerestem, amin valóban a testrészeket lehet elmozdítani, de nem iskolásoknak való szinten ábrázolja azokat. Nem találtam. Nem is értem, hogy ilyen miért nincs 😦 Így beértem ezzel a nagyszemű kislánnyal, és a ruha darabokon keresztül utaltunk a testrészekre. A sapka a fejre kerül, a lábunka kell a nadrág és így tovább. Mi csak egy ruhavariációt használtunk, a többi puzzle darabot eltettem.

A fentiek voltak tehát a polcon, egész héten elérhetőek. A puzzle és a baba volt a sláger, a könyvek a középmezőnyben és a legkevésbé a dobókocka érdekelte Samut.

Ezeken kívül még több játékunk is volt:

  • két Samu – kinyomtattam Samuról két képet, nem lesz meglepetés :), az egyiken a feje volt, a másikon meg, ahogy éppen a Balatonban sétál. Mind a kettő nagyobb (15×20) méretben nyomtattam, hogy könnyű legyen fogni és mutogatni is rajta. A strapabíróság végett egy kartonra is ráragasztottam őket, de az egyik még így se bírta ki egyben a hetet. 🙂 Ezeket nagy lelkesedéssel fogadta Samu, és csupámcsak a nézegetésével is elvolt hosszú percekig. Arra használtuk, hogy hol én mutogattam neki a testrészeket, hol meg kérdezgettem. A családi fotóalbumhoz hasonlóan ezt is nagyon szerette.
  • tükröm, tükröm – a következő nagy kedvenc! Letettem egy tükröt a földre, hogy földön ülve is lássa magát benne. Ennél több nem is kellett, és nem is lehetett mást csinálni. Gurgulázva nevetett, simogatta a tükörképét, és mindenféle produkciót előadott, hogy elkápráztassa magát.
  • készítsünk arcot – találtam egy nagyon könnyen előállítható puzzlet
    5-senses-craft-for-kids
    arc puzzle

    az egyik blogon. Az arc részeit lehet vele kiválóan gyakorolni. Ki kell vágni a fejet, szemeket, fület, orrokat és szájat (szintén érdemes legalább kartonra ragasztani, de mégjobb ha laminálni tudjuk) és össze lehet állítani vele egy arcot. Először én játszottam, megmutattam Samunak, majd hagytam, hogy ő próbálja meg összetenni a részekből az egészet. Persze nem került minden a helyére, sőt, néha minden egy helyre került, de nagyon élvezetes és tanulságos játék.

  • kézrajz – Samu szeret rajzolni, majdnem mindennap előkerül a papír és a zsírkréta, filc, így ez a játék is adta magát. Körülrajzoltam a kezemet, amin jót nevetett, de az övét már nem hagyta, mindig elkapta, így nem tudtuk befejezni. Szerintem ez is nagyon jó móka, sőt, ha nagyobb lesz mindenképp szeretném majd az egész testét körbe rajzolni és egy valóságos méretű Samut kiszinezni, megrajzolni vele. De erre is még várnunk kell. A körberajzolás helyett kéz vagy lábnyomatot is készíthetünk színes festékkel vagy a só-liszt gyurmába is nyomhatjuk a kezünket, lábunkat.
  • pont, pont, vesszőcske – mindenki ismeri, és szerintem minden gyerek szívesen elhallgatja és elnézi, ahogy összeáll a török basa
  • mindennapos dolgok – a sok kézmosás, fogmosás, fürdés, öltözés ezer lehőséget ad az ismétlésre vagy csak arra, hogy mi magunk újra meg újra elmondjuk, hogy most a kezed jön, dugd a lábad, a szádba tedd a kanalat stb stb. Ezen a héten igyekeztem tudatosan odafigyelni, hogy minden alkalommal említsem meg a testrészt is, ne csak a cselekvést, és hát rájöttem, hogy sokszor nem mondom ki, pedig biztos jobb lenne, ha többször hallaná. Szóval ez nekem feladat és gyakorlás, hogy a semmi pillanatokat is használjam ki 🙂

A hét egyik nagy tanulsága az volt, hogy a papír szakad és jó dolog tépni, gyűrni. A fényképek és az arc puzzle is megsínylette a hetet, érdemesebb hát valami tartósabb anyagot Samu kezébe adnom (gondolkozom a lamináló beszerzésén). A másik tanulság a “Kövesd a gyereket!” tanács igazsága és testközelből való megélése – sokkal könnyebb és élvezetesebb, ha az érdeklődésének megfelelő dolgot kérek tőle. A dobókockás játékhoz például egyáltalán nem volt kedve, de szétszedni azt darabjaira már annál inkább. Azt viszont nem lehetett és a játék a szekrénybe került. Szóval jó rugalmasnak lenni és elfogadni, ha valamihez nincs kedvük vagy érdeklődésük, és valóban megfigyelni mi az, ami leköti őket. Újra és újra rácsodálkozom, hogy igenis van olyan, amivel hosszú időn át eljátszik, csücsörítő szájjal, elmélyülten, belefeledkezve és aztán van olyan, amihez semmi kedve, akármilyen reklámot is teszek hozzá. És mindezt persze az aktuális energia szintje, a kinti idő, na meg gondolom az én lelki állapotom és hozzáállásom is befolyásolja. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában megyünk tovább!

testreszek

Só-liszt gyurma

A só-liszt gyurma a legegyzerűbb gyurma, nincs benne semmi káros anyag és pikk-pakk elkészíthető otthon. Játszani ezer féleképpen lehet vele, nem hiszem, hogy nagy reklámra lenne szüksége.

Hozzávalók:

  • 20 dkg liszt
  • 20 dkg só
  • 125 ml víz
  • 1-2 evőkanál olaj

Semmi más dolgunk nincs, mint összekeverni majd jól összegyúrni a hozzávalókat.

dsc_0011

Járművek hete

Az első montessori polcot a járművek témakörében rendeztem be, ahogy már korábban is írtam, minden ami “megy” rettentően érdekes a fiam számára, így adta magát, hogy ezzel kezdjünk. Nagyon könnyű volt a dolgom, mert Samunak sok autója és autós könyve van, így aztán inkább az okozott fejtörést, hogy mit hagyjak ki. Próbáltam szem előtt tartani a kevesebb több elvét és nem tele zsúfolni az amúgy sem túl sok polcot. Végül két könyv került ki, mind a kettő nagy kedvenc, az alsóbb polcokra pedig az itthon fellelhető jármű típusok közül választottam egyet-egyet: autó, motor, hajó, űrhajó. Samu lelkesedéssel fogadta az újítást, és először a könyveket lapoztuk végig rögtön többször egymás után, majd az űrhajó kötötte le hosszú percekre. Ez a mágneses űrhajó több darabból áll, és egyenlőre a szétszerelése megy Samunak, az összerakás még az én feladatom. A héten aztán a többi játék is előkerült, de a könyvek és az űrhajó dobogós helyét nem tudták elvenni.

A polcon lévő játékokon kívül még több mindennel is készültem. Naná, hiszen erről szól ez az egész. 🙂

Nagyon sok jó ötletet találtam más oldalakon és persze alig vártam, hogy élőben is lássam, hogyan működnek, illetve, hogy működnek-e egyáltalán egy 21 hónapos gyereknél. Az egyik feladat egy árnyék megtalálós játék, ahol a kártyákon különböző járművek és az ok árnyéka található. Ezeket kell ügyesen összepárosítani, megtalálni minden járműnek a saját árny képét. Az ötlethez letölthető anyag is tartozik, itt találjátok. Nagyon tetszettek az egyszerű és színes rajzok, és persze maga az ötlet is. Viszont a több tíz képből én csak hármat használtam – autó, hajó és repülő. Elégnek is bizonyult. Samu osztozott a lelkesedésemben a képek iránt, és ügyesen megtalálta a párokat is. De a párosításnál sokkal jobban tetszett neki az a játék, hogy én kérdeztem, hol van az autó és ő rámutatott az autóra. Lényegesen egyszerűbb verzió, mi tagadás, viszont a lényeg, hogy jól szórakozott. 🙂

Egy nagyon egyszerű, két darabos puzzle-al is megpróbálkoztunk, amit egy másik oldalról töltöttem le. Itt is rengeteg képet találtok majd, de mi ebből is csak hármat-négyet használtunk ezen a héten. Nehezebb feladatnak bizonyult, de kis segítséggel ez is ment. Azt hiszem Samunak ehhez még nőnie kell. Bár az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ez volt az első alkalom, hogy puzzle-el próbálkoztunk. Biztos, hogy használni fogom még, mert Samu többször is magától ült a kisasztalához és mutatta, hogy ezzel játszunk. És ha sokáig nem is kötötte le a figyelmét, ez azért elég jel, hogy tetszett neki.

Készítettünk só-liszt gyurmát is, amit jól szétlapítottunk és aztán áttoltuk rajta az autókat. Utána alaposan megnéztük, hogy melyik milyen nyomot hagyott. Eredetileg a játszótéri homokozóban szerettem volna ezt a “kísérletet” megcsinálni, de olyan zord idő volt mindig, hogy ennél a benti verziónál maradtam. Maga a gyurma nagyobb érdeklődésre tartott számot, mint a kerék nyomok. Samunak tetszett, hogy puha anyag van a kezében és hogy bele tudja nyomni az ujját, így viszonylag hamar le került a fókusz az autókról és átment “nyomkodásba” a játék.

Mindegyik benti játék szórakoztató volt, de a legnagyobb boldogságot mégis az hozta, amikor elmentünk villamosozni. Samu még nem ült villamoson, csak az autóból vagy az utcán sétálva látta őket, szóval leírhatatlan volt az öröm, amikor felszálltunk. A budapesti szuper közlekedésnek köszönhető, hogy bár odafelé villamossal mentünk, mikor hazafelé indultunk már villamospótló busz jött, de ez ebben az esetben nem okozott csalódást. Sőt! Én se gondoltam volna, hogy két legyet ütök majd egy csapásra. 🙂 Mivel ekkora élmény volt a tömegközlekedés, másnap újra nekiindultunk és villamossal elmentünk egészen a Nyugati pályaudvarig, ahol megcsodáltuk a vonatokat és meg is vártuk, amíg 1-2 útnak indul és pár másik megérkezik. Gondolom nem meglepő, de ez is hatalmas élmény volt. Bár a vonat fütty és a hangosbemondó rontott a dolgon, ettől Samu többször is megijjedt. Hiába a hangoskodást nem annyira szereti, kivéve, ha ő csinálja. Hétvégén pedig az egész hetet megkoronázva elmentünk a Margit szigetre, az egész család, és béreltünk egy elektromos autót, amit még kormányozhatott is. Eléggé odavolt, na.

Összességében nagyon jól sikerült a hét, Samunak tetszettek az új feladatok, az új koncepció a polcokon (ahol eddig csak könyvek voltak, azok is ömlesztve), nekem pedig könnyebbség volt, hogy előre a fejemben volt pár ötlet, hogy mit is csináljunk. A különböző feladatokat szívesen vette, napjában akár többször is volt kedve nekiülni, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy 5-10 percnél hosszabb időre nem kötötték le őt. Ellenben a villamosozás akár fél órán keresztül is izgalmas maradt, úgy éreztem egész nap elzötyögne rajta. Hasonlóképp az elektromos autó sem tudott unalmassá válni, végig lelkesen fogta a kormányt.

Az első hét sikere nagyon lelkesítő, és egy csomó ötletetet adott a következő hetek tervezéséhez. És azt is bebizonyította, hogy a meglévő játékok és néhány ötlet segítségével fel lehet építeni az egészet, nem kell hozzá más csak az elhatározás és idő, hogy előkészítsük, átgondoljuk a programokat, játékokat.

jarmuvek.jpg